Élet + Mód

A történészek úgy tartják: a közlekedésnek azóta vannak - legalábbis íratlan - szabályai, mióta eleink, saját végtagjaikon felül, hátas és igavonó állatok élőerejét is igénybe vették a helyváltoztatáshoz.

Autóink biztonsága ugrásszerűen fejlődött az elmúlt évtizedben. Kis túlzással azt mondhatjuk, az általános javulás elsősorban az Euro NCAP létezésének köszönhető. Ma vevő és gyártó egyformán tudja: öt csillag a cél. Amelyik kocsi ilyen minősítést kap, az kelendő lesz, hiszen nem hal meg benne senki. De a képlet azért nem ilyen egyszerű.

"A jelen helyzetből, a magyarországi közlekedési morál állapotát is figyelembe véve, érezhető elmozdulást - közlekedésbiztonsági értelemben - csak a szabályok betartására ösztönző, gyakorta szankciókat is alkalmazó, szigorú ellenőrzéssel lehet megvalósítani" - írták a rendőrség pár évvel ezelőtti közlekedésbiztonsági programjában. De mégis, milyen ma a magyarországi közlekedési morál "általános állapota"? És valóban csak a büntetés segít?

Az elmúlt két évben jelentősen csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma Magyarországon - nem kis részben a szabályok szigorításának következtében.

Az alföldi mezővárosok folyamatos és valamelyest öntörvényű története akkor is csak a 18. században, a török hódoltságot követő újjáéledés (betelepítés, örökváltság stb.) előrehaladtával kezdődik, ha mindegyikük fel tud mutatni valami Anonymus-utalást vagy középkori okleveles említést. Szentesen a század végére már lendületesen közeledett a tízezres szinthez a lakosság lélekszáma, és a helyi múzeum pár éve újrarendezett gyűjteménye jól érzékelteti a további fejlődést, városiasodást, amit az iparosok számának növekedésével, a céhek megjelenésével szokás illusztrálni. A Koszta József Múzeumot ráadásul az egykori vármegyeházán rendezték be, Szentest ugyanis 1875-ben Csongrád megye székhelyévé választotta a megyegyűlés, és az is maradt egészen az 1950-es közigazgatási átszervezésig - ami megint csak a belvárosra rátelepedő, hetvenes évekbeli betonminimalizmus ellenére is kifejezetten jó hangulatú város jelentőségét mutatja.

Telefonvírus Szeptemberi felbukkanása óta egymillió mobiltelefont fertőzött meg egy vírus Kínában. A vírus nemcsak a megfertőzött áldozattól, hanem annak ismerőseitől is megpróbál pénzt kicsalni. Bombafenyegetés Ezer font büntetést kell fizetnie egy twitterezőnek, aki a Robin Hood repülőtér felrobbantásával fenyegetőzött mérgében a mikroblogon.

A malária egykor Európa nagy részén tizedelte a lakosságot, ám jelenlegi kedvelt tartózkodási helye a Szahara alatti Afrika, ahol manapság is igazi istencsapásnak számít. Persze nem csak itt találkozhatunk vele, hanem világszerte: elsősorban trópusi-szubtrópusi környezetben, többek között Közép- és Dél-Amerikában, valamint Dél-Ázsiában.

A nagy októberi szocialista forradalom tiszteletére állt forgalomba 1960. november 5-én az első magyar csuklós busz. Hűtőrácsa fölött az Ikarus gyár emblémája díszelgett, ám mégsem a "legendás" buszgyártótól származik.

Napról napra félelmetes rekordokat döntöget az indonéz Merapi vulkán - eközben a nagyvilág élő adásban követheti, mire képes egy tűzhányó, ha sűrűn lakott vidéken kezd működésbe.

Elektrosokk Az oxfordi egyetem agykutatóikísérletekkel bizonyították, hogy egyes agyterületek enyhe elektromos stimulálása javítja az alanyok matematikai képességeit. Az alkalmazott elektrosokk nagyon enyhe volt. Adathalászat A Facebook beismerte, hogy a közösségi oldalon futó több, külső fejlesztésű alkalmazás személyes adatokat gyűjtött a használóiról, hogy aztán adatbróker cégeknek adják el őket.

Közel 20 éve vásárolta meg a gyulavári Lenin Termelőszövetkezet tehenészetét, néhány szarvasmarhával és két napra elegendő takarmánnyal. A telep jelenleg 3 milliárd forintot ér, évente több mint 6 millió liter biotehéntejet állítanak elő itt. A 70-es éveit taposó, fővárosból vidékre települt nagyvállalkozó emellett még egy helyi kastélyt is felújíttatott.

Ahhoz, hogy egy szerkezet kiérdemelhesse a "hülyerobot" címet, három feltételnek kell megfelelnie. A legfontosabb, hogy ne legyen hasznos funkciója - aminek nyilvánvaló kultúrakritikai vonatkozásaira itt nem térhetünk ki. A második, hogy legyen vicces, nevettesse meg a közönséget, amiből máris kiviláglik, hogy a hülyerobot a tömegszórakoztatás eszköze, miáltal a két feltétel között máris ellentmondás keletkezik, hiszen a nevetésélmény tiszta haszon, nem is szólva az eladott jegyek ellenértékéről. Márpedig jól ment a bolt, nemhogy az utolsó székig, de az utolsó lépcsőig megtöltötte a termet a korosztályok teljes spektrumát felvonultató közönség. Végül a harmadik feltétel: a robotnak mechanikus vezérléssel kell rendelkeznie, és ennek fejlettségi szintje is a versengés tárgya -

Bár már nálunk is ismertek a nyelvérzék és ezzel párhuzamosan a nyelvtudás fejlesztésére használt módszerek, a magyarok nyelvtudása ma még mélyen az uniós átlag alatt van. Az ELTE BTK Elméleti Nyelvészet szakcsoportjának docensével egyebek mellett az okokról, a felzárkózás lehetőségeiről és a nyelvtehetség mibenlétéről beszélgettünk.

Tudjuk, mondjuk: az idegennyelv-tudásunk gyalázatos. De a keserűség talán mégsem tökéletesen indokolt: egyre többen tudunk ugyanis egyre több nyelven, a szakemberek pedig az elmúlt két évtizedben a nyelvoktatás egyértelmű fejlődését észlelték.