A Facebook olyan, mint a kábítószer, és most gyereknek árulják

  • narancs.hu
  • 2018. január 31.

Élet + Mód

Kösz, bácsi, már van erősebb.

Még decemberben hozta ki a Facebook az új, kifejezetten gyerekekre szabott Messengerét. A Facebook Messenger Kids célja épp az lett volna, hogy a 13 év alatti korosztály – akik így-úgy, ha nagyon akarják mégiscsak valahogy használni tudják az eredendően felnőtteknek kitalált közösségi oldalt –, saját, kevésbé veszélyes tartalommal legyen körülvéve. Ezért egy olyan alkalmazást fejlesztettek ki, amelyben a szülő döntheti el, kivel barátkozik a gyerkőc, kit jelöl ismerősnek, kivel csetelhet.

A program már megjelenésekor nagy vitát váltott ki pró és kontra érvek folyamával, ám most 110 különböző gyerekvédő szervezet összefogva nyílt levélben fordult Zuckerberghez, hogy hagyják békén a gyerekeket. Épp arra hívják fel a figyelmet, hogy hiába a reklámmentes, szülői felügyeletet biztosító próbálkozás: ennek csak egy célja van, méghozzá a 13 év alatti gyerekek későbbi felhasználóvá nevelése, és a szülők még inkább Facebookhoz kötése a gyerekeken keresztül.

A Facebook használatának negatív következményeiről, a felnőtteknél is jelentkező addiktív hatásáról egyre több hír és kutatás lát napvilágot, a tizenéves korosztály pedig fokozottan veszélyeztetett az ilyen behatásokra. Nem beszélve a cyberbullying jelenségéről. A szervezetek szerint egyszerűen ez a korcsoport még nincs felkészülve a közösségi média ilyen szintű napi használatára, mert kevésbé értik és ismerik még a magánszféra fogalmát. Önmagában már az sem segít, hogy az app növeli a gyerekek okostelefon/számítógép előtt töltött idejét.

Miközben látszik, hogy a gyerekek komoly célcsoportot és nagy piacot jelentenek a hasonló programok fejlesztőinek, azt el kell mondani, hogy a  Facebook legalább próbálkozott: a Kidset szakmai szervezetek segítségével fejlesztette ki. Persze azt nehéz elképzelni, hogy azokat a gyerekeket, akik már valahogy felküzdötték magukat a felnőttverzióra, valahogy visszacsatornázzák az ellenőrzött szolgáltatásra. Így viszont tényleg erős a gyanú, hogy csak a még fiatalabb korosztályok Facebookra szoktatását érik el a fejlesztők.

A nyílt levélben a szervezetek azt hangsúlyozzák, hogy a gyerekek nevelése az új digitális környezetben épp így is elég bonyolult; és ahelyett, hogy már ilyen fiatalon a közösségi média nyomását helyezzük rájuk, inkább békén kellene hagyni őket.

null

null

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.