Az Országos Kéktúra útvonalán, nagyjából a Szarvaskő és Kékestető közötti szakasz felénél (Szarvaskőhöz valamivel közelebb) található Sirok, a váráról és egykori barlanglakásairól ismert település. Még pontosabban: Egertől mintegy 20 kilométerre nyugatra, az észak-mátrai Recsktől keletre alig 10 kilométerre. Átmeneti táj ez, a Mátra északkeleti lába, a Tarna völgye, míg a folyócskától keletre az Egri-Bükkalja kezdődik. Pont ez a földrajzi-táji változatosság teszi Sirokot gyalogos és kerékpáros túrák ideális kiindulópontjává.
Látnivaló és túracélpont pedig van bőven a környéken. Ha biciklizni akarunk, ott a Tarna-völgy, a közeli Búzás-völgyi-tó, a bükkszéki fürdő, a Mátrahát kisebb-nagyobb települései Recsktől Mátraballáig, vagy a másik irányban Eger. Az utak errefelé változó minőségűek: sok helyen vadonatúj, tükörsima burkolat teheti kellemessé a kerékpározást, másutt ramaty állapotú, toldozott-foldozott utak nehezíthetik a normális haladást. (Az Egert Recskkel összekötő 24-es főutat leszámítva az alacsonyabb rendű utakon gyér a forgalom.)
Nem kizárt, hogy egyszer bringázni is visszajövünk ide, most viszont, április utolsó napjaiban három túraútvonalat jártunk be. Elkalandoztunk a kéktúrán Sirokról Szarvaskőre (18,44 km, 512 méter szintkülönbség), másnap a siroki szállásunktól felmentünk a Mátra-gerincre, hogy egy jó hosszú szakasz után egy patakvölgyön leereszkedve a Mátraalján, Domoszlónál lyukadjunk ki (27,01 km, 1087 méter szintkülönbség), de az egész túrázást azzal kezdtük, hogy egy darabon a kéktúrát követve elgyalogoltunk Sirokról Bükkszékre (12 km, a szintkülönbséget nem mértük, erről bővebben később). Cikkünkben ezt a túrát mutatjuk be, mivel az előző kettővel ellentétben kevésbé ismert, egy része kiesik az Országos Kéktúra útvonalából, viszont fantasztikus élményt kínál az erre vetődő túrázóknak.
Sirok 1700 lelkes település a Mátra és a Bükk között. Riolittufára épült 13. századi várának több tulajdonosa is volt. A török hódoltság után elveszítette jelentőségét. A település barlanglakásai a 19. század második felében már léteztek, a könnyen megmunkálható hegyoldalba vájt hajlékok a legszegényebbek szálláshelyéül szolgáltak. A 2000-es évek legelején még laktak némelyikben.
Az Országos Kéktúra a zempléni Hollóházától a nyugati hatászélen lévő Írott-kőig haladó 1172 kilométer hosszú túraútvonal, hazánk legismertebb és egyben leghosszabb turistaútja. A Másfélmillió lépés Magyarországon című, eredetileg 1981-ben sugárzott ismeretterjesztő televíziós sorozatnak köszönhetően lett közismert.
A siroki vár környéke szépen kialakított, gondozott. A parkoló oké, bár némileg illúzióromboló, hogy fölötte a Mészáros és Mészáros Zrt. molinóját látni egy kisebb építkezésen. (Ezektől sehol sem lehet megszabadulni? Itt éppen víziközmű-bővítést végeznek.) Étterem, büfé is van, a közvetlenül a vár alatti részt parkosították.
A siroki várba lépve az embernek a haja szála égnek áll: egy picike alpesi faház alkotja a pénztárat, az ízléstelenség csimborasszója. A 2000 forintos belépőért olyan sokat nem kapunk: a vár hamar bejárható, a benne található kiállítás szegényes. A kilátás viszont lélegzetelállító, a gyerekeknek pedig jó móka lehet a falak alatti üregekben bujkálni.
A kék jelzés a vár alól indul Szarvaskő irányába. Mielőtt bevesszük magunkat az erdőbe, felmászunk a közelben található, jellegzetes formájú Barát- és Apáca-sziklához. A panoráma innen is fenséges.
Közel háromnegyed órás erdei gyaloglás következik az itt-ott enyhén emelkedő úton. Nem lenne ez fárasztó (gyerekekkel sem), ha nem lennének helyenként összefüggő miniatűr mocsarak az ösvényen – hiába, áprilisban sok eső esett, nagy a sár, nehéz átvergődni a pocsolyákon.
A Szalokma-fő-Tetőt elérve egy nagyobb útelágazáshoz érünk, ahol a kék jelzés jobbra kanyarodik. Előttünk egy tarra vágott lejtős rész, körös-körül hegyek-völgyek, de a legjobb az a visszhang, ami különösen északi irányból verődik vissza a hegyek között elveszve, elhalkulva. „Mert Vidróczkit nem találja” – énekeljük stílusosan, elvégre a Mátra közelében vagyunk, és a visszhang felel rá.
Letérve a kékről Bükkszék felé, a kék kereszten, aztán a piroson megyünk tovább. Az út mellett halomba rakott fák, az úton meg itt is a kis ingoványok – oda kell figyelnünk, hova lépünk. Szintben haladunk, nem is kell hegyet mászni, aztán egy idő után egyszercsak feltárulkozik a túra legszebb szakasza.
Ligetes dombvonulat tetejére érünk, ahol bal kéz felől a Mátra terül el, de milyen panorámával, te jó ég! Jóformán az egész, de tényleg az egész hegység fő vonulata látszódik, közepén a kiemelkedő Kékessel és a kilátóval, nyugat felé a Galyatetővel. De ha ez még nem lenne elég, megpillantjuk a siroki várat is, innen látható igazán, hogyan trónol a környező hegyek fölött.
Ez a látvány hosszan elkísér, hiszen a jelzés a dombvonulat tetején folytatódik. (Két nappal később a Mátra gerincéről pedig azt követhettük végig a tekintetünkkel, merre haladtunk, mert épp ezt a vonulatot láthattuk egy panorámás sziklapárkányról.)
Ennek a szinte leírhatatlan látványnak az égbolt ad még szebb hátteret. Nem is baj, hogy a Napot időnként felhők takarják, mert a kilátás, a kontúrok így élesebbek, tisztábbak, mint napos, de párás időben.
Bükkszék persze azért még odébb van, de mit számít, ezen a tájon legszívesebben órákig túráznánk. Ami a szintkülönbséget illeti: nem kell tőle félni, mert nem vészes. Az egész 12 kilométeres Sirok–Bükkszék szakaszon csak pár kaptató van, Bükkszékre beérve pedig egy patak mellett haladó hosszabb, enyhe lejtő. A település előtt néha derékszögű kanyarokat vesz a jelzés; ha van applikációnk, érdemes figyelni, mert a felfestés nem mindig található meg azonnal.
Bükkszéket mintegy 700-an lakják. A rendezett, kellemes hangulatú település fő nevezetessége a strand és gyógyfürdő. Itt termelik ki a messze földön híres Salvus gyógyvizet. Észak-Magyarországnak ezen a részén – ahogy az a fenti térképen is látható – viszonylag kis területen több fürdőhely található: Bükkszéken kívül Egerszalók, Demjén, Bogács és a mezőkövesdi Zsóryfürdő.
Beérünk a községbe, ám a Sirokra tartó utolsó buszt lekéssük. Még csak 6 óra van, tehát az egész túrát egy fél délután alatt meg lehet tenni várlátogatással, hosszabb-rövidebb megállókkal együtt, ráadásul nagyobb gyerekekkel is vállalható ez az útvonal, csak arra kell figyelni, hogy legyen busz visszafelé a 8 kilométerre lévő Sirokra. Ha nincs, maradnak az alternatív megoldások – esetünkben még egy kis gyaloglás, majd a stoppolás. Az erre járó körülbelül mínusz öt autóból végül csak megállt egy, úgyhogy még világosban értünk vissza a szállásunkra.
A siroki vártól Bükkszékig egy teremtett lélekkel nem találkoztunk. Így volt jó.
A turistaútvonalat itt tudják részletesen megnézni!
