Élet + Mód

Nemcsak kaviár nem kell mindig, de a jól bevált turistalátványosságok sem. Egy patkányirtó szaküzlet, egy babamúzeum, egy könyvkereskedés és egy kitömött állatoktól roskadozó szalon – ez a mi párizsi, városnéző ajánlatunk.

Milyen bűnökért jár halálbüntetés? Mennyire fontos részét képezi a nemzeti identitásnak? Miért tartanak még ma is kivégzéseket Amerikában? - ezekről kérdeztük a New York University professzorát.

Ha nem vettük is észre, idén Bethlen Gábor-év volt, mivel Bethlent 400 éve, 1613. október 23-án választották Erdély fejedelmévé. Kötelező tananyag, de a történeti köztudatban vele kapcsolatban legfeljebb a Tündérország (Tündérkert) közhelye ragadt meg.

Mi gyorséttermet neveznénk így, mert különben a kenyereslánynak mond ilyet a főpincér. De mivel kenyereslányok ma már nem mozognak a hazai vendéglátásban, az Egykettő bármi lehet. Például nagy képernyős készülék a belváros közepén, a Centrállal szemben, az Ybl-palotában.

Bemutatom a franciák egyik legbriliánsabb találmányát: pain d'épices, vagyis fűszeres kenyér. A klasszikus péksütemény valahol félúton helyezkedik el egy puha mézeskalács és egy rozsos kenyér között, funkcióját tekintve is sokoldalú, hiszen nemcsak lekvárokkal kínálják, hanem libamájpástétommal is.

A francia társadalomtudós két könyve magyarországi megjelenése kapcsán járt Budapesten, és többek között részt vett a Francia Intézetben egy pódiumbeszélgetésen hatalom és tudomány viszonyáról. Ezt követően válaszolt kérdéseinkre.

Bortnyik Sándor műve, a Magyar Szivarkapapír- és Szivarkahüvelygyár Rt. egy hajdani plakátja, annak is egy kissé megfakult, a Központi Antikvárium bejáratára kiragasztott fénymásolata indított arra minket, hogy saját szemünkkel is meggyőződjünk róla, milyen az, amikor gazdát cserél egy félmillióért meghirdetett poszter.

A gyerek szépsége nem mérhető, a gyerek helye nem a kifutón, hanem a játszótéren van - hangoztatják a gyermek-szépségipar ellenzői. A támogatók szerint azonban, ha a piac igényt tart az apró modellekre, miért épp a szülők álljanak útjába szép és tehetséges gyermekük karrierjének?

Amerikában most cseng le a rettenetes hideg – mi még egyelőre a „normális” télre is hiába várunk.

A Nyugati aluljáró falánál, kartonokon ül egy világoszöld kabátos lány, egyik kezében telefon, másikban póráz, a végén egy Boci névre hallgató vizsla riadtan nézi a hömpölygő embertömeget – kedden, délután ötkor, csúcsforgalomban. Jógaóra lett belőle.

Igen, a hazai Bite Bakery Café még nem igazi lánc, hiszen csak két üzlete van, a horvát pékségláncnak, a Mlinarnak viszont a város szinte minden pontján nyílik üzlete. Most kiderül, melyik a jobb.

A leggyakrabban a bébiszitter vagy a színes műanyag labdatengeres játszóház várja a gyereket, miközben anyu és apu művelődik. De ezúttal a kisebbek is velük egyenrangú programon vehetnek részt: amíg a felnőttek Beleznay Éva volt budapesti főépítésszel indulnak sorra venni a hatodik és a hetedik kerület elszabott és remekbe szabott jelenségeit, addig a gyerekeket Szolga Zsófia, A pesti zsidónegyed gyerekeknek című könyv (lásd: Ifjú marslakóknak, Magyar Narancs, 2013. szeptember 5.) szerzője kalauzolja végig a csalóka nevű területen.

Kevés tejszínnel, krémlevesként (pirított török mogyoróval és gombával a tetején). Magyarosan, rakottan, mint a burgonya (tojással, kolbásszal, tejföllel). Nyersen, lereszelve, mézes-mustáros vinaigrette-tel, almával és pirított dióval. Tócsniként, chipsként, rizottónak. A csicsóka külföldön az egyik legelegánsabb, legmenőbb téli szezonális zöldségnek számít.

Máig a legnépszerűbb patikaszer. Hosszú ideig azt sem tudták, hogyan működik, de szedték rendületlenül.