Élet + Mód

A szakértők úgy tartják, a világon évente körülbelül tíz nyelv hal ki – megannyi helyrehozhatatlan veszteség az egyetemes emberi kultúra számára. De hány nyelv halhatott ki az emberiség történetében, és milyen eszközei vannak a tudománynak a rekonstruálásukra? Meg lehet-e menteni egy kihaló nyelvet? És miért holt nyelv az, amit ma is használunk?

A Pannonhalmi Bencés Gimnázium 350 diákja az év nagy részében együtt él a szerzetesekkel. Lányok nincsenek, a mobil napi négy órát lehet bekapcsolva, az ivásért egyből kicsapás járhat. Mégis, a fiúk és az iskola között máshol nem tapasztalható kötődés alakul ki.

Napokig jég borította a Pilis vagy épp a budai hegyek fáit, melyek a jelentős többletterhelés alatt tömegesen törtek derékba vagy dőltek ki. A közép- és észak-magyarországi erdőkben keletkezett károk mértékéről csak becslésekre hagyatkozhatunk.

Nem csupán a közelgő ünnepek idején nélkülözhetetlen: csodás élelmi értékét és vélelmezett gyógyhatását egész évben élvezhetjük.

Eddig nem ment, pedig tudtam, hogy egyszer muszáj lesz. Hét év és a nemrégiben ismét felélénkülő eutanáziavita kellett hozzá, hogy szóba merjem hozni: mi az orvosok viszonya a halálhoz, és hogy ennek tisztázása nélkül miért nem lehetséges a gondolkodás a haldokló, szenvedő betegek kezeléséről vagy nem kezeléséről, eutanáziájáról.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a magyar könyv több mint 500 éves történetének legszégyenletesebb epizódjáról rendeztek emlékkiállítást.

Az író „Nyugodt Szív – Béreljünk lakásokat rászorulóknak” néven olyan csoportot hozott létre, amely gyűjtést szervez a rászorulóknak.

Ne tévesszen meg senkit az elnevezés, a városközpont van itt, nem holmi végek. Még akkor is, ha Kőbánya sosem volt önálló város, eleve külvárosnak született.

A mélyszegénységből jött, évekig volt roma mentor, idén jelent meg legújabb, gendertémájú könyve, a magyar–angol nyelvű Amit a nő kíván. Nótár Ilona szerint a roma kultúra ismeretével sok konfliktus megelőzhető lenne az egészségügy területén.

Miért tart előrébb Románia a múlt feldolgozásában? Erről is kérdeztük Románia közelmúltjának Budapesten dolgozó, olasz kutatóját. Interjúnk a most megjelent Magyar Narancsban olvasható, ebből ajánlunk egy részletet.

Tizenhat évig volt nevelőtiszt a bátahalmai börtönben, közben elvégezte a tanárképzőt, majd a pszichológia szakot, és börtönpszichológus, klinikai szakpszichológus lett. 1993-ban hívták a rendőrség különleges szolgálatához túsztárgyalónak, de nevéhez fűződik az ún. érzelemtaktikai tréning kidolgozása is.