Édes méreg vagy pazar fogyasztószer a cukorpótló?

Élet + Mód

Vajon nem kontraproduktív-e kristálycukor és méz helyett félig vagy teljesen szintetikus édesítőkhöz nyúlni?

Az édesség elementáris élményéről valahogy nem tudunk lemondani, még akkor sem, ha a cukorfélék bevitele sokunk számára kockázatos vagy esetleg életveszélyes. Embertársaink jelentős része leginkább a kalóriákat számolgatja az ételek csomagolásán – de vajon biztosan egészségesebb is az, amiben kevés, vagy szinte semmi kalóriát sem találunk?

Már ebben az évben is több olyan kutatási eredmény látott napvilágot, melyek szerint a cukrok pótlására alkalmazott nagy intenzitású édesítőszerek rendszeres fogyasztása nem egészen olyan eredményre vezet, mint ahogy addig gondoltuk. Leginkább azért, mert a cukorpótlékok szervezetünk olyan pontjain is beavatkoznak, amikre talán nem is gondoltunk volna.

Ezek nyomán számos kérdés vetődik fel – például mennyire biztonságosak a cukorfélék, mi alapján minősítik őket annak az állami szintű és az uniós élelmiszer-biztonsági szervezetek? Segítik-e a pótcukrok a felesleges kilók elleni küzdelmet, gátat vethetnek-e az anyagcsere-problémák, a keringési betegségek kialakulásának, hozzásegítenek-e a cukorbaj megelőzéséhez?

Vajon nem kontraproduktív-e kristálycukor és méz helyett félig vagy teljesen szintetikus édesítőkhöz nyúlni? És vajon a hosszú listából mit cseppentsünk, dobjunk vagy kanalazzunk a kávéba vagy a süteménybe? Az legyen a nyerő, amelyik sok százszor édesebb, mint a cukor (legfeljebb kis fémes vagy fanyar mellékízzel) vagy jöjjenek a kevésbé édes, de hűsítő cukorszármazékok?

A válasz e heti számunkban Barotányi Zoltán Többet ésszel mint pótlóval című cikkében!

A friss Magyar Narancs kapható a standokon vagy előfizethető itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szüksége lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetők el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.