Édes méreg vagy pazar fogyasztószer a cukorpótló?

Az édesség elementáris élményéről valahogy nem tudunk lemondani, még akkor sem, ha a cukorfélék bevitele sokunk számára kockázatos vagy esetleg életveszélyes. Embertársaink jelentős része leginkább a kalóriákat számolgatja az ételek csomagolásán – de vajon biztosan egészségesebb is az, amiben kevés, vagy szinte semmi kalóriát sem találunk?

Már ebben az évben is több olyan kutatási eredmény látott napvilágot, melyek szerint a cukrok pótlására alkalmazott nagy intenzitású édesítőszerek rendszeres fogyasztása nem egészen olyan eredményre vezet, mint ahogy addig gondoltuk. Leginkább azért, mert a cukorpótlékok szervezetünk olyan pontjain is beavatkoznak, amikre talán nem is gondoltunk volna.

Ezek nyomán számos kérdés vetődik fel – például mennyire biztonságosak a cukorfélék, mi alapján minősítik őket annak az állami szintű és az uniós élelmiszer-biztonsági szervezetek? Segítik-e a pótcukrok a felesleges kilók elleni küzdelmet, gátat vethetnek-e az anyagcsere-problémák, a keringési betegségek kialakulásának, hozzásegítenek-e a cukorbaj megelőzéséhez?

Vajon nem kontraproduktív-e kristálycukor és méz helyett félig vagy teljesen szintetikus édesítőkhöz nyúlni? És vajon a hosszú listából mit cseppentsünk, dobjunk vagy kanalazzunk a kávéba vagy a süteménybe? Az legyen a nyerő, amelyik sok százszor édesebb, mint a cukor (legfeljebb kis fémes vagy fanyar mellékízzel) vagy jöjjenek a kevésbé édes, de hűsítő cukorszármazékok?

A válasz e heti számunkban Barotányi Zoltán Többet ésszel mint pótlóval című cikkében!

A friss Magyar Narancs kapható a standokon vagy előfizethető itt.