Könyv: Személyes fakanál (Stahl Judit: Enni jó)
Pusztán formai stílusjegyek alapján a szakácskönyveket hagyományosan a következő kategóriákba oszthatjuk: a szubjektív, egyes szám első személyű ("a tojásfehérjét jó keményre verem"); a leggyakoribb a tárgyilagos közösségi, többes első ("kivajazunk egy mély tűzálló tálat"), ez utóbbi variációja a közösségi, akcióorientált ("készítsünk zsemleszínű rántást"); ma ritkaságszámba megy a közvetlen megszólító ("ízlés szerint sózd, borsozd"); és végül eltévelyedésként megemlíthető az az amatőr fordító, aki a mikrosütőmhöz mellékelt recepteket magázásra ültette át ("a mag eltávolítása után szeletelje fel az almát").