Élet + Mód

Mindazok, akik kíváncsiak, mire képes ma a magyar műkincs- és régiségkereskedelem, egészen biztos, hogy nem hagyták ki az V. Antik Enteriőr kiállítást és vásárt. A Műcsarnokban november 25-29. között tartott ötnapos dzsemborin mindenki ott volt, aki számít vagy számítani akar: kis- és nagyhalak, érintettek és érinthetetlenek, no és azok, akik soha nem jönnek másért, csak körülnézni. Ráadásul a helyszínen mindenki találhatott kedvére valót és pénztárcájához mértet, ha úgy döntött, karácsonyra valami igazán eredeti és felejthetetlen dologgal kedveskedik azoknak, akik ezt megérdemlik.

A számítógépek két számjegyű dátumkezeléséből adódó ezredfordulós komputerpánik hatására egyre több kaliforniai szoftvermágus és New York-i bróker dönt úgy, hogy kivonja az információtechnológiai ipar blue chip részvényeibe fektetett pénzét a tőzsdéről, és helyette több évre elegendő gabona-, cukor-, víz- és lőszertartalékot halmoz fel a Sziklás-hegység egy eldugott völgyében. A MaNcs tudósítói korszerűen cselekedtek tehát, amikor processzorgyár-látogatás ürügyén a gabonapálinka és a sör előállításának ősi, a küszöbön álló összeomlás után feltehetően újra aktuális módszereit tanulmányozták Dublin városában.

Megrendelem meghatározatlan időre, de legfeljebb 1 évre 5000 Ft-ért a MaNcsot.

A pedagógus szó hallatán szakállas rajztanárok és sálat kötögető napközis tanító nénik juthatnak eszünkbe, verekedő tornatanárok és sírógörcsben kirohanó irodalomtanárnők. Az idegösszeomlás szélén tántorgó és remegő kézzel Mozart-lemez után kapkodó énektanár képe azonban alighanem egész generációk kollektív tudattalanjának vált részévé. A tanári hivatás a legkevésbé megbecsült és a legrosszabbul fizetett szellemi foglalkozás, mégis évről évre több mint negyvenezren választják, idén másfélszer annyian, mint öt éve.

A meteorrajok olyan természeti jelenségek, amelyek pontos előrejelzése majdnem lehetetlen. A hivatalos időpont-meghatározások és az internetes levelezőlistákon érkező találgatások alapján nekem is több embert sikerült félrevezetnem hullócsillagügyben, mint nem. Pedig már előre rémtörténetek jártak az elmúlt évek Perseida-maximumairól, amikor a kívánságlistákat teljesítő kedvelt nyári csillagrajok nem feleltek meg az elvárásoknak, és titokban záporoztak. November 17-én hajnalban Budapest egét délkeleti irányban ellepték a nagyjából harminckét évenként visszatérő Leonidák, és egy nyálas hollywoodi mesefilm élményében részesítették a szerencsés megfigyelőket.

Az Akácfa utca voltaképpen tipikusnak mondható, lepusztult közterület a hétkerben, vagyis Csikágóban, a Rákóczi út és a Király utca között. Esténként autóriasztók sikolyától hangos, napközben kicsik és nagyok zarándokolnak az itt székházaló BKV (ez még fontos lesz!) pótdíjcsoportjához büntetést fizetni. Ennyivel el is intézhetnénk a dolgot, az utca színében és szagában is jellegzetesen pesti, természetesen a rosszabbik eresztésből, vagyis abból a fajtából, amit nagyon, de nagyon szeretnének egyszer majd rehabilitálni; az a terep, ahova lelkiismeret-furdalás nélkül viszi le a kutyáját szarni boldog-boldogtalan, mert úgyis mindegy.

Az emlősklónozás óta a legjelentősebb áttörésről számoltak be amerikai tudósok a biotechnológia területén: humán embrióból olyan sejttenyészetet állítottak elő, amely laboratóriumi körülmények között korlátlan ideig fenntartható, és belőle tetszőleges típusú emberi szövet tenyészthető. Az etikai szempontból problémás, így állami pénzből nem támogatott kutatást finanszírozó magáncég részvényeinek árfolyama a bejelentést követően megháromszorozódott a tőzsdén.

Tavaly heten, idén hatan ugrottak a halálba a veszprémi viaduktról, többnyire lehetetlenül fiatal emberek. Nem csoda, hogy a dunántúli város idén hatvanéves jelképét sokan az öngyilkosok kultuszhelyének tartják, ami azon túl, hogy rettenetes dolog, nem éppen hízelgő egy az átlagosnál dinamikusabban fejlődő településre nézve. Nem csoda, hogy a veszprémi önkormányzat sok mindennel próbálkozik annak érdekében, hogy valamiféleképpen megállítsa ezt a borzalmas sorozatot.

Amiként a nemi, akképpen a kulináris élvezetek frontján is vannak az életnek olyan periódusai, amikor az élénk agyat a békacomb uralja, az áfonyás vaddisznó, meg a rákleves. Ebben a szakaszban a teljesen evidens szomszédasszony helyett húsos ajkú, akrobata végzettségű polinéz táncosnők körül forog a gondolat, bolhás házőrzők falnak undorral félretolt pörköltöket. Aztán idővel megkopik a kuriozitás hívogató fénye, és vele az az észveszejtő, habzsoló kíváncsiság: leül a paraszt, s amit elé tesznek, azt eszi.

Olvasó meg előfizető annyiféle van, mint égen a csillag. Még ha ezt az előfizetők külön-külön nem is látják.

Miközben az új magyar drogtörvény-tervezet börtönnel fenyegeti az alkalmi kenderfüstölőket, Európa egyre közelebb kerül a marihuána - és nem csupán a szintetikus THC - gyógyszerként, gyógyszeralapanyagként történő elismeréséhez: idén júniusban a brit belügyminisztérium engedélyezte, hogy egy gyógyszergyár évente húszezer tő hasiskendert termesszen orvosi kísérletek céljára. A marihuána gyógyszerként történő elismerése polgárosult országokban a kemény és könnyű drogok jogi megítélésének szétválasztásához, a könnyű drogok dekriminalizációjához vezet.

Ha nem épül meg a rossz helyre, rossz időben tervezett színház az egykori Erzsébet téren, akkor már csak az Inter-Continentalt és a Marriottot kell lebontani ahhoz, hogy végre fellélegezhessünk. A kormány következetességét látva talán még arra is van remény, hogy a Pénzügyminisztérium ormótlan, historista épülete sem fog sokáig a levegő és a lakosság útjában állni. Abban azonban irreális lenne reménykedni, hogy az ország vezetése rászánja magát a Parlament lebontására.

Bátor ember volt és az első amerikai, aki megkerülte a Földet. Amikor 77 évesen megint kilőtték az űrbe, Bodoky Tamás írt róla cikket a Narancsba - ezzel búcsúzunk.

Gécsek Tibor a szintén szombathelyi Király Gábor (Hertha BSC) mellett a vasi megyeszékhely másik királya. Király a sportban, hiszen a korábban már Világkupát nyert, olimpiai hatodik és negyedik helyezett, kétszeres világbajnoki bronzérmes kalapácsvető kétéves, doppingvétség miatti száműzetés után tette tiszteletét a világversenyeken, s a budapesti Európa-bajnokságon hazavágta az egész mezőnyt. A nagyobb esélyesnek kikiáltott Kiss Balázs csak a dobogó második fokáról gratulálhatott az élete első Európa-bajnoki címét megszerző Gécsek Tibornak, pedig az atlantai olimpiai bajnok évek óta a tengerentúli hamburgerzabálók között készülhetett. Gécsek és Kiss Balázs egyébként jó cimborák, legutóbb, a francia "légügyi dolgozók" sztrájkja idején, együtt bóklásztak Párizsban. Gécsek mint üzletember is király, társtulajdonosa az egyik legnagyobb szombathelyi bevásárlóközpontnak, s szintén az ő tulajdonában van az Olympia kávézó. A bajnok most kicsit óvatosabban mozog, néhány napja megoperálták a térdét.