„Ez nagyon dermesztő adat. Úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedekben tett próbálkozások nem bizonyultak elég hatékonynak, ezért fontos lenne behozni új szemléletet és módszereket, annak érdekében, hogy az előrevetített helyzet ne következzen be” – mondta a WHO COSI-felméréséről a Narancs.hu-nak Gács Zsófia gyermekgyógyász-endokrinológus, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Tűzoltó utcai részlegén működő Életmód Ambulancia vezetője. A kutatás szerint ugyanis 2035-re a magyarországi gyerekek közel fele túlsúllyal fog élni.
A 2022 óta működő ambulancia ingyenes tanácsadást biztosít a többletsúllyal küzdő gyerekeknek és családjuknak. A személyre szabott, komplex konzultációra azok a fiatalok jelentkezhetnek, akiket az elmúlt egy évben a klinika endokrinológiai osztályán, vagy máshol kivizsgáltak és életmódváltást javasoltak.
A változtatásra egyre több fiatalnak lehet szüksége, ezt sejteti, hogy
a magyar diákok a fittségi teszteken meglehetősen gyengén teljesítenek, ahogy a szakemberek fogalmaznak: fizikai inaktivitási krízisben vannak.
Ez derül ki a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) legfrissebb, 2023/2024-es tanévben végzett felméréséből is. A testnevelőtanárok által elvégzett felmérésen tesztelik a 10 és 18 év közötti diákok általános fizikai állapotát, testösszetételét, aerob és vázizomzati fittségét, valamint hajlékonyságát.
A NETFIT eredményei szerint – amelyben 654 ezer diák adatait rögzítették – a gazdaságilag legfejlettebbnek tekinthető Közép-Magyarország régióban tanuló iskolások a legfittebbek, ezen belül is a Budapesten élő fiatalok fittségi állapota a legjobb. Legrosszabb a helyzet Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye diákjainak körében.
Transzgenerációs étkezési szokásaink
„Az a környezet, amelyben élünk, alapvetően obezogén (elhízásra hajlamosító) környezet, vagyis nagyon sok minden viszi arra a fiatalokat és a felnőtteket is, hogy gyarapodjon a testsúlyuk” – fogalmaz Gács Zsófia. A kommunikációs ingerek ugyancsak meghatározóak: „Nemrég láttam egy óriásplakátot, aminek az volt az üzenete, hogy »aki szeret, etet«.
Sok családban a szeretet nyelve az etetés. Ez régóta fennálló tradíció – ami önmagában nem hizlal, de ha ez még óriásplakátokról is felerősödik, az nem szerencsés”
– véli a szakember.
Emellett tudni kell, hogy amiként a géneket továbbadják a szülők, nagyszülők, úgy a magatartási mintákat is. Például azt, hogy mi a funkciója a közös étkezésnek. „Az, hogy a lehető legjobban lakjon a család, majd úgy álljon fel a családfő az asztaltól, hogy »de jó degeszre ettem magam, most ledőlök«, vagy, hogy »finoman volt fűszerezve ez az étel, de most menjünk, járjunk egyet!«. Ezek is minták, örökségek” – hívja fel a figyelmet Gács Zsófia.
„Biztosan rest és akaratgyenge”
Már a szemléletváltást tükrözi, hogy egyre többet tudunk arról: a túlsúllyal élők mennyire erősen stigmatizáltak.
Mivel a túlsúlyt nem lehet eltitkolni, a gyerekeket és a felnőtteket is nagyon sok verbális abúzus éri.
Egy erősen beépült reflex szerint akinek túlsúlya van, az biztosan rest és akaratgyenge. Sok eseten még az orvosoknak is ez az első reakciója a saját, vagy gyerekük túlsúlya miatt hozzájuk fordulókkal szemben. Gács Zsófia szerint ez a hozzáállás azért veszélyes, mert a túlsúlyuk miatt már egyébként is visszahúzódó emberek, ha a szakemberektől is negatív visszajelzéseket kapnak, még inkább bezárkóznak, még nehezebben fogadnak el segítséget.
Sokszor a szülők sem kommunikálnak empatikusan a gyerekükkel. Noha a szülőnek jelentős szerepe lehet abban, hogy a gyereke túlsúlyos, sokszor épp ő haragszik rá emiatt. „Az, hogy gyakran rászól a gyerekre, ne egyen annyit, valószínűleg nem lesz jó segítség. Támogatni kell a szülőket, megtanítani nekik, hogyan tudnak valóban segíteni a gyereküknek az életmódváltásban.”
Kockázatos kilók
Felvetődik: noha a stigmatizálás már a kisiskoláskorban elkezdődhet, az is tény, hogy ma már a túlsúlyos gyermek nem rí ki a társai közül – annyian vannak az érintettek. Mivel a túlsúly már-már megszokott, talán a szülő sem fogja fel a helyzet komolyságát.
Gács Zsófia hangsúlyozza: a gyerekkori túlsúly, mint egészségügyi veszélyeztetés, óriás probléma és rengeteg betegség okozója. „Egy szabadjára hagyott gyerekkori elhízásból nagyon súlyos felnőttkori betegségek lehetnek. Tehát abszolút nem kell relativizálni ezt a problémát.”
Az endokrinológus szerint
érthetően nehéz a szülőnek közvetlen összefüggést látnia a nyolc éves túlsúlyos gyereke és annak majdani, negyven évesen kialakuló cukorbetegsége között.
Ezt úgy tudja az orvos legkönnyebben megértetni a szülőkkel, ha megkérdezi: a nagyszülők milyen alkatúak és milyen betegségeik voltak. Ha megérti a szülő a szoros összefüggést, beláthatja, hogy ezek a betegségek elkerülhetőek. A gyerek egészségesebb lehet, mint a nagyszülei, erre megvan a lehetősége. „A szülőnek az egy nagyon erős ösztöne, hogy egészséges legyen a gyereke. Csak meg kell neki mutatni, mik azok az elsőre apró változtatások, amikkel a súlycsökkenés felé terelheti a gyerekét.”
A kommunikáció során arra kell figyelnie orvosnak, védőnőnek, pedagógusnak, szülőnek, hogy a gyerek megértse: nem az ő testével van a baj.
Nem az szempont, hogy hány kiló, vagy hogy hogy néz ki, hányas ruhát visel, hanem, hogy milyen egészségügyi kockázata lehet a fölösleges kilóknak”
– hangsúlyozza a szakember.
Megállíthatatlanul
„A nemzetközi felmérések szerint egyetlen országban sem sikerült megállítani az elhízás gyakoribbá válását. Világjárványról van tehát szó: míg 2020-ban mintegy 2 milliárd ember élt túlsúllyal (ami az elhízás előszobája) vagy elhízással (30 fölötti BMI-vel), a prognózisok szerint 2035-re 4 milliárd embert fog érinteni ez a probléma” – hívta fel a figyelmet Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke korábbi cikkünkben.
Több mint 5,5 millió magyar él súlytöbblettel, az obezitás napjaink egyik legégetőbb problémájává nőtte ki magát – ezt már Merkely Béla, belgyógyász, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora mondta nemrégiben egy háttérbeszélgetésen. Itt hangzott el az is, hogy a KSH adatai szerint Magyarországon a túlsúlyosak és az elhízottak aránya Horvátország, Málta és Csehország után az EU-ban a negyedik legmagasabb, az EU27 átlagát pedig 14 százalékkal haladja meg.
Kis lépések, reális célok
Az érintett fiatalok és a velük foglalkozó orvosok szempontjából is fontos a reális célok kitűzése. „Nem lefogyasztani kell ezeket a gyerekeket, hanem – miközben még növésben vannak – a testarányaikat kell kicsit megváltoztatni, ebben kell őket támogatni” – emeli ki Gács Zsófia. „Ez azért fontos, mert ha például egy nyolcéves gyereket szeretnék 50 kilóról lefogyasztani 30-ra, akkor az eredménnyel orvosként valószínűleg nem leszek elégedett, és így a szülőknek és a gyereknek se tudom azt mondani, hogy »szuper, ezt megcsináltátok«. Ha viszont az a fő szempont, hogy ez a gyermek tíz-tizenkét éves korára egészséges alkatú legyen, akkor, ha tíz éves korára 53 kilót nyom, valószínűleg jelentősen változtak a testarányai jó irányba. Tehát
nem azt mondom, hogy fogyjon húsz kilót, hanem, hogy ne hízzon többet három kilónál a következő évben – a kettő között nagyon nagy különbség van”
– fogalmaz a szakember.
Ami az apró lépéseket illeti, „kezdetnek elég lehet annyi, hogy egy megállóval korábban szállok le a buszról, vagy egy emelettel hamarabb szállok ki a liftből”. Az már egyéni, hogy a változtatásban ki mire nyitottabb: ha például egy gyerek nagyon szeret enni, akkor inkább arra figyeljen, hogy többet mozogjon.
Ezzel kapcsolatban Gács Zsófia elmesélt egy esetet: az Életmód Ambulanciára járó fiataloknál végeznek úgynevezett részletes testösszetétel vizsgálatot. „Volt egy kamaszlány, akinek csak attól, hogy három-négy héten át a szalagavatóra készülve táncpróbákra járt, nőtt az izomtömege és csökkent a zsír aránya a testében.”
Kézikönyv kamaszoknak
Kiskamaszoknak, nagykamaszoknak szól a közelmúltban a Csimota Kiadó gondozásában megjelent Ezentúl című könyv, amely az Életmód Ambulancia egy népszerű tájékoztató kiadványából, a Túl súlyos füzetből „nőtte ki magát”.
Gács Zsófia, aki a könyv egyik szerzője, elmondta, a szakmai tartalomért rajta kívül egy pszichológus, Magyar Emma és egy gyógytornász, Tarr Zsófia felel, de sokat tanultak a klinika dietetikusaitól is. „Célunk az volt, hogy a könyv ne csak a szakambulancia melletti kiegészítőként legyen hasznos, de egészségügyi környezettől távol, egészséges gyerekek is jó fogódzót kapjanak.”
Ezért a könyv nem csak a túlsúlyról és az elhízásról, hanem az alkatról és az életmódról is szól. Kamaszkorban nagyon sokat változik a test, és a fiatalokat elkezdi foglalkoztatni, hogy mi történik a testükkel.
Ebben az időszakban felvetődik bennük a kérdés: a szülőktől kapott minták jók-e vagy sem, szeretnék-e ezeket követni, vagy valami más úton haladnának.
„Erre a pontra szeretne belépni a könyv azzal, hogy segít tudatosítani az örökölt szokásokat, illetve megmutatja, milyen életmódbeli szempontok vannak, amelyekkel egészségessé formálható a test” – fogalmaz Gács Zsófia.
A könyv bemutatja, hogy a világlátás, a pszichés megküzdési módjaink hogyan befolyásolják az életmódunkat, s konkrétan az ételválasztásainkat, étkezési szokásainkat; hogy az életmódváltás nem „igen-nem” dolog, hanem hosszú folyamat, ami onnan indul, hogy az ember még csak nem is fontolgatja a változást. „A könyv segít bejárni a változtatás útját. Ez az út – bármilyen meglepő – sok szempontból hasonlít az alkoholisták vagy más szerhasználók által bejárt útra.”
A kiadvány első két pillére a mozgással és az étkezéssel, a harmadik pedig a megfelelő alvással, illetve a mozgást és az étkezést egyaránt befolyásoló lelki történésekkel foglalkozik.
Fontos volt a szerzők számára, hogy „ne iskolásan adjunk át ismereteket és az is, hogy a változtatási ötleteket ne mi »toljuk rá« az olvasókra; mi csak szempontokat, ötleteket adjunk a mindennapokra és trükköket azokra az alkalmakra, amikor reménytelennek tűnik a célok elérése.”
A kiadvány kreatívjai – Karácsony Panka grafikus és Koczka Kristóf dizájner –
minden grafikai geggel azon voltak, hogy a fiatalok számára vonzó, olvasásra ösztönző világot teremtsenek a lapokon.
Stigma helyett sikerélmény
Gács Zsófia és kollégái igyekeznek a testnevelő tanárokat is segíteni abban, hogy a szemléletük kicsit alakuljon: például hogy úgy tudjanak különböző feladatokat adni az eltérő fizikumú gyerekeknek, hogy az ne egy újabb stigma, hanem sikerélmény legyen mindenkinek.
„A heti öt testnevelés óra fantasztikus lehetőség, de nagyon el lehet rontani a dolgot, ha a pedagógus nem jó irányból közelít a túlsúlyos gyerekekhez” – mutat rá a szakembet, akit némileg meglepett, hogy lehet elméleti tornaórát is tartani.
Szuper a heti öt tornaóra, de fontos a megvalósítás mikéntje.”
A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) 2023-ban Aktív Iskola néven indított programot, amelyhez eddig 423 iskola csatlakozott és több mint 125 ezer diák vesz részt benne. Mint honlapjukon írják, a programban részt vevő iskolákban a diákokat a testnevelés órákon kívül is arra ösztönzik, hogy sokat mozogjanak, például tanítás előtt, egyes tanórákon, tanórai szünetekben vagy a délután folyamán.
A program hatásainak monitorozására a 2023/2024. tanév végén felmérést végeztek az Aktív Iskolába járó tanulók között. A kutatás arra kereste a választ, hogy a diákok mennyi időt töltenek mozgással, hogy viszonyulnak a testneveléshez és a sporthoz, boldogok-e az iskolában.
Legfontosabb eredményként kiderült: az Aktív Iskolákban a napi 60 perces mozgást már az első tanévben elérte a gyerekek 50 százaléka, szemben a hazai és világátlag 20 százalékkal.
Hogy konkrétan milyen egészségügyi kockázatokkal jár az elhízás, illetve hogyan függnek össze az étkezési szokások a családok anyagi helyzetével, iskolázottságával, arról ebben a cikkünkben írtunk:
