Az őrségről (3)

  • Kálmán C. György
  • 2012. április 26.

Első változat

Az iskolás-, egyetemista- és dolgozóbűnözés nem áll meg a közintézmények kapujánál.

(Az előző rész tartalmából: rámutattunk, hogy az iskolaőri intézménynek ütemesen, minél gyorsabban, felmenő rendszerben el kell érnie a felsőoktatást és a munkahelyeket is, mert csakis ez lehet a biztosítéka annak, hogy a magyar emberek, ahogyan ezt a tulajdonságunkat mindenki el is ismeri, ismét a szorgalmas, fegyelmezett, kemény tanulás és munkavégzés példái lehessenek a világ szemében.)

Sokan kérdezték, hogy vajon elégséges és megfelelő lépéseket tett-e a kormány az iskolaőri hálózat kiépítésével kapcsolatosan, és a magyar emberek joggal kérik számon a vertikális rendszer logikus folytatásaként a horizontális struktúrák megteremtését. Az iskolás-, egyetemista- és dolgozóbűnözés nem áll meg a közintézmények kapujánál – naponta tapasztaljuk, hogy vannak olyan polgártársaink, akik kellő távolságban egyébként az iskolák, egyetemek, munkahelyek kapuitól, törvénysértő vagy emberileg-erkölcsileg megvetendő cselekményeket hajtanak végre. Világos tehát, hogy szoros együttműködésben a rendőrséggel modellprogramot kell kidolgozni a fiatalok, és egyúttal az idősebbek jogkövető magatartási kultúrájának erősítésére.

Szó sincs arról, amivel bizonyos neoliberális körök és az általuk felheccelt nyugati bérhírlapírók riogatnak, hogy az őrséghálózat betehetné a lábát magánlakásokba, levéltitkot sérthetne vagy behatolhatna az internethálózatba – ezt csakis a nemzeti rendőrség, a terrorelhárítás és az országgyűlési őrség teheti meg, szigorú feltételek mellett. Az azonban igenis elvárható, hogy az őrségek úgy vigyázzanak a magyar emberek biztonságára, értékeire, erkölcseire, hogy ne csak az iskolák, egyetemek, munkahelyek területén, hanem bárhol legyenek is az országban, érezzék, egészen konkrét módon egyébként ezt a törődést. Lehetővé kell tehát tenni, hogy a testület a feladatkörének megfelelő tevékenységet mindenütt kifejthesse, és ha szükséges, akár erővel lépjen föl. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy hamarosan minden város, minden kisebb település utcáin, sőt kis falvak és tanyák környékén is csakhamar őrségegységek tűnnek majd föl, a lakosság segítőkész, bátor, a rendre és fegyelemre felvigyázó őröket üdvözölhet majd mindenütt, ahol csak szükség lehet a segítségre. Naponta, óránként találkoznak majd velük a magyar emberek, s ennek – ahogyan gazdasági és kulturális eredményeinknek is – csodájára jár majd a világ. Ez a magyar emberek akarata, amely csakhamar egyébként valóra is válik.

A kormány úgy látja, érdemes volna a parlamentnek az Alaptörvényben rögzítenie ezt a nagy jelentőségű és nemzetünk életét alapvetően meghatározó változtatást. Innen üzenjük azoknak, akiket a politikailag korrekt erkölcs és erény védelmezőiként zavar, hogy Budapesten egy nemzeti konzervatív kormány van hatalmon, hogy efféle szabályozások szerte a világon közismertek és széles körben használatosak. A rendőrséggel való párhuzamosság felemlegetését aligha lehet másnak tekinteni, mint teljesen légből kapott riogatásnak: hogy mást ne mondjunk, közlekedési ügyekben az őrségnek csak nagyon korlátozott jogköre lesz, míg a munkavégzési vagy tanulási fegyelmezetlenségek esetén kizárólag az őrség  járhat el.

Az őrség tagjainak képzéséről, különösen pedig az őrségfelügyelők és a körükből kikerülő, magasabb rangú főfelügyelők oktatásáról és továbbképzéséről a kormány természetesen gondoskodik. Mint már köztudomású, a budapesti orvostudományi egyetem feladatait részben a debreceni, részben a létesítendő pilisvörösvári katolikus orvosi egyetem veszi át, de a most még meglevő tanszékek és szakok közül a harcművészetért, ökölvívásért és birkózásért felelős egységek átkerülnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kebelébe, amely az őrségképzés bázisa lesz. Minthogy ez az egyetem a régi Corvinus egy részét is magába olvasztja, biztosítva látjuk az őrség felső vezetésének magas szintű szakmai előmenetelét.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.