Frappáns

  • ételhordó
  • 2016. március 10.

Ételhordó

Frappáns-e a frappáns tapasz? És a frappáns béles?
false

A Gozsdu udvar Király utcai bejáratánál nyílt létesítmény elsősorban méretével tüntet. Legalább akkora, mint három másik; egy ekkora hely működtetése a bulinegyed sűrűjében nyilván komoly áldozatokat kíván. Például a jó ízlés oltárán. „Van grandiózus pincénk a bulistáknak, pazar bárpulttal. Fancy, de barátságos éttermünk az üzletelőknek. Meg persze nagyvonalú tereink a kultúrprogramokhoz: a legénybúcsúktól a várt és váratlan szülinapozásokon át az egyedi, spéci banzájokig” – írják beharangozójukban, ezért kissé bizalmatlanul lépünk be a hatalmas terembe, melynek egyik falát egy hatalmas fejjel díszítették. Akkorával, hogy az orrlyukában elférne egy esküvői asztal, de igazán különössé az teszi, hogy a pofa láthatóan szenved, bár az is lehet, hogy az ismeretlen művész valójában a mérhetetlen hedonizmust akarta megformázni, csak kissé félrement a véső. Szerencsére az étlap kevésbé ijesztő, és a kiszolgálásra sem lehet panasz. Elsőnek ún. frappáns tapaszt kérünk (2490 Ft): a dió–szőlő–fügelekvár–grillezett sajt–bagett kombináció még így, többnyire másodosztályú hozzávalókkal is kellemes, de a vélhetően fagyasztott pékárut süthették volna egy kicsit. Viszont a bableves csülökkel (1090 Ft) nagyon is kiváló, csak az vele a baj, hogy az étlapon „káposztásnak” meg „gyulai kolbászosnak” írták, de ezek valahogy kimaradtak belőle.

A bécsi szelet (2690 Ft) akkora, hogy lelóg a tányérról, és ezzel nagyjából mindent elmondtunk róla. Rendesen megcsinálták, de csak azért nem felejtjük el nyomban, mert legfeljebb a felével tudunk megbirkózni. Krumplisaláta nincs, viszont a petrezselymes krumpli (590 Ft) kemény és sótlan. A mandulalisztben sült fogassal (2990 Ft) ugyanaz a helyzet, mint a bécsi szelettel: korrekt, de közel sem tökéletes alapanyagból készült. No meg sokkal kisebb, de ezt most nem bánjuk. Ahogy azt sem, hogy desszertnek varga-, pontosabban frappáns bélest (990 Ft) kértünk, mert az volt az este fénypontja.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.