Gulyás csárda - Agárd

  • kertész lesek
  • 2014. augusztus 1.

Ételhordó

Nem legelészik körötte tehéncsorda, mégis a szarvasmarha játszik főszerepet. Mi az?

A régi balatoni úton, a Velencei-tó településein áthaladva mindent alaposan szemügyre vehetünk. Hosszú kilométereken át érvényes a 40-es sebességkorlátozás, a helyi rendőrök vadásznak a 45-50-nel száguldozókra, de nem csak ezért lépünk a fékre. Agárd belterületén elképesztő faház kelleti magát az egyik sarkon, mintha egyenesen Karintiából hozták volna ide az osztrák falusi turizmus hittérítői.  Nem legelészik körötte tehéncsorda, mégis a szarvasmarha játszik főszerepet. A helyet Gulyás csárdának hívják, ami legalább olyan váratlan, mintha Ausztriában egy nádfedeles, gémeskutas házikót neveznének Seeblickhüttének.

false

De hamar túltesszük magunkat a képzavaron, a vendégszeretőnek tűnő pincérek pedig jól kompenzálják azt a döbbenetet, amit az étlap 1990-es éveket idéző grafikai túlkapásai okoznak. A terasz hűvösében, a parkoló autókat bámulva, magyaros vegyes ízelítővel (1890 Ft) indítunk. Csípős kolbász, angolszalonna, lila hagyma, paprika és paradicsom hever a fatálon, de sem ezek, sem a kenyér nem jelent különösebb meglepetést. Egy tisztességes piacon mi is összeszedhettük volna a hozzávalókat, legfeljebb ránk szólnának, hogy ne ott uzsonnázzunk. A paradicsomleves (650 Ft) hamisítatlan hazai ízeivel okoz örömet. Nincs benne semmi trükközés, semmi olaszkodás, csak tészta meg vélhetően fácános paradicsompüré, némi só, cukor. Otthon sem csinálnánk jobban. Örömteli, hogy várakozásunkkal ellentétben a vegákra nem a szokásos rántott sajt/gomba, grillezett zöldségek rémtettekkel gondoltak. A zöldséges fasírt lila káposztával (1850 Ft) az ilyen pályán tökéletes megoldás: az ortodoxok valószínűleg fintorognának, ám ők nem is járnak csárdába. A roston sült pisztrángra (100 Ft/dkg) viszont már nem fintoroghat senki. Fogalmunk sincs, honnan való - biztosan nem a tóból -, de tökéletes példány, amit a konyhában sem barmoltak el. Mindenkinek örömére szolgálna, ha a parti bódésok feljárnának ide leckét venni.

Mivel a desszertválaszték nem túl meggyőző (palacsinta, somlói, gesztenyepüré), mákos tésztával (880 Ft) zárunk, ami ismét az édes otthont juttatja eszünkbe - leginkább a szétfőtt metéltnek köszönhetően.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.