étel, hordó

Neked Csak Dezső

  • ételhordó
  • 2018. március 15.

Ételhordó

Budapest, VII., Rákóczi út 29. Nincs még egy cím, amelyik ennyit szerepelt volna rovatunkban, 2006-ban, 2008-ban és 2015-ben is eljöttünk ide, és mindig mást találtunk. Bezzeg a 20. században más volt a helyzet, akkor még szilárdan Bástya Étteremként működött, és úgy tűnt, így is marad az idők végezetéig. Csakhogy a rendszerváltás után az efféle, igen nagyméretű vendéglők többnyire bankfiókká, turkálóvá változtak, és legfeljebb akkor volt esélyük a „szakmában” maradni, ha kínaiak vagy törökök vették birtokukba.

Ide azonban jöhetett bárki, hamar csődöt mondott, szedte is a sátorfáját. A legutolsó emlékünk egy grillbár, amely kábé három évig működött.

A mostani elnevezést Bacsó Péter A tanú című filmje ihlette, pedig szó sincs disznótoros specialitásokról. A Neked Csak Dezső igazából egy sörház, és attól különleges, hogy csőrendszerének köszönhetően 32-féle különböző sört tudnak csapolni. Természetesen a mostanában oly divatos kézműves söröknek áll a zászló, kizárólag ilyeneket mérnek 350–1500 Ft/2 dl árakon, és ez egyelőre nyerő receptnek bizonyul. A hihetetlenül nagy választék elegendőnek tűnik, hogy az érdeklődés az átlagnál nagyobb legyen, szombat kora este csak foglalás útján jutunk asztalhoz, ami egy több mint 150 férőhelyes egységben igazán figyelemreméltó. Az pedig kifejezetten gáláns gesztusnak tűnik, hogy nemcsak sörkorcsolyák vannak, hanem „rendes ételek” is, noha a többség egyértelműen inni jön.

A padlizsántatár savanyított sütőtökkel (1290 Ft) az étlapról leolvasva nagy-nagy különlegességnek tűnik, de azért ne legyenek túlságos elvárásaink. Tulajdonképpen egy korrekt padlizsánkrémmel van dolgunk, amibe a savanyított sütőtök annyira belesimul, hogy szinte elvész. A tojáslevessel (990 Ft) kapcsolatban viszont pont az ellenkezőjét mondhatjuk. A világ legegyszerűbb ételének tartott levest a különleges, mégsem eredeti­eskedő ízesítésének és a kiváló lágytojás „feltétnek” köszönhetően sikerült igazán emlékezetessé ten­ni. A rántott borjúnyelv (2890 Ft) leginkább egy osz­tályon felüli húskenyérre emlékeztet, de magára vessen az, aki ezt lesajnálásnak veszi. Ráadásul a ka­ralábés-almás köret is kiváló. A maga nemében
különlegességnek tekinthetjük a fehér csokoládés mousse-t is (990 Ft), amit homoktövishabbal kevertek. Inkább fanyar, mint édes, de isten tudja, hogy ez szándékos-e. Nekünk úgy tűnik, mintha az arányokat nem sikerült volna megfelelően eltalálni.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.