A Fidelitas elnöke szerint a fiatalok már látják, hogy érdemes itthon maradniuk, mert „itt nem kell félve kimenni az utcára”

  • Gera Márton
  • 2019. január 3.

Fekete Lyuk

Böröcz László azt állítja, hogy a kormány megállította a kivándorlást.

A Magyar Hírlapnak adott interjút Böröcz László parlamenti képviselő, aki a kormánypárti médiában elsősorban Fidelitas elnöki minőségében szokott megszólalni. Most is így történt, így Böröcz egyebek mellett beszélt a CEU-ról és a kivándorlásról is.

A Bécsbe üldözött egyetemről ezt mondta:

„A CEU kivételes helyzetben volt, versenyelőnyt élvezett a magyar egyetemekhez képest. Nem helyes, hogy egy külföldi érdekeltségű, ráadásul a magyar hagyományoktól merőben eltérő, a nyílt társadalmat támogató eszmerendszert képviselő intézmény privilégiumokkal rendelkezik. Mindenkire ugyanazok a szabályok kell hogy vonatkozzanak, a magyar egyetemeket pedig meg kell erősíteni, hogy sokkal jobbak legyenek, mint a Soros-egyetem valaha volt.

A kivándorlás problémáját pedig igyekezett bagatellizálni:

A gazdasági összeomlás után rengetegen elveszítették a munkájukat, így nem meglepő, hogy sokan külföldön próbáltak boldogulni. Mostanra viszont a kormánynak sikerült ezt a tendenciát megfordítania. A fia­talok egyre inkább azt látják, hogy érdemes itthon maradni, családot alapítani.”

Böröcz azt mondta, hogy a fiatalok már látják, hogy Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország, ahol szerinte „nem kell félve kimenni az utcára, mint több helyen máshol, a bevándorláspárti EU-tagállamokban”. Szerinte egyébként a felmérések azt mutatják, hogy a külföldre távozó fiatalok többsége nem tervez kint maradni hosszú távon, abban pedig nem lát problémát, ha „neves külföldi egyetemeken tanulnak, tapasztalatot szereznek”.

A kivándorlásról és a jelenség mérésének nehézségeiről nemrég részletesen írtunk, ma pedig éppen arról érkeztek hírek, hogy ismét növekedésnek indult a külföldön dolgozó magyarok száma:

Ismét egyre több magyar megy külföldre dolgozni

Csökken a munkanélküliség, de sok a közmunkás és a külföldön dolgozó. Augusztus és október között 3,6 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon, írja a Portfolio a KSH adatai alapján. Ugyanakkor, ha a közmunkában dolgozóknak nem lenne állásuk, a munkanélküliségi ráta már 6,4 százalék lenne, bár tavalyhoz képest 50 ezerrel csökkent a közmunkások száma.

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.