Hoppácska, a Fidesz mégiscsak beleáll a klímaügybe? A miniszteri biztos leszúrta a hitetleneket

  • B.P.M
  • 2019. augusztus 16.

Fekete Lyuk

Pedig pár napja azt mondta, a hisztérikus hangnemben beszélő „balliberális környezetvédők” csak politikai sikert akarnak.

Úgy fest, a kormányoldalon nem igazán tudják, hogyan tematizálják a klímaváltozás kérdését. Az elmúlt hetek-hónapokban számos Fideszhez köthető személy – többek között Kövér László is – beszélt arról, hogy a „klímahiszti” a baloldal játékszere, amivel el akarják terelni a figyelmet a sokkal de sokkal fontosabb migráció kérdéséről.

Így volt ezzel Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos is, aki azt mondta a minap, hogy a gyerekvállalásnak és a klímavédelemnek nincs köze egymáshoz, még akkor sem, ha „most ezt a baloldal összemossa.“ Hozzátette, a „balliberális környezetvédők” csak a politikai hasznot lesik: nem is a globális felmelegedés ellen küzdenek, hanem a „réges-régen lejárt szavatosságú és eladhatatlan szellemi termékeiket” akarják sikerre vinni.

Űrügyi miniszteri biztos: a hisztérikus hangnemben beszélő „balliberális környezetvédők" csak politikai sikert akarnak

Miközben állandóan beszélnek már-már hiszterizált és hisztérikus hangnemben erről a problémáról: valódi megoldást nem nyújtanak. Ferencz Orsolya űrbiztos és az ELTE tudományos főmunkatársa a Hírt Tv-ben fejtette ki gondolatait a klímaváltozásról, környezetvédelemről, és főleg arról az elképzelésről, hogy a bolygónak rossz az ember túlnépesedése.

Ennek tükrében érdekes, hogy Ferencz interjút adott – Mika János éghajlatkutató, valamint Hetesi Zsolt fizikussal egyetemben – a Magyar Nemzetnek, amelyben olyan állításokat tesz, mint:

„Nyugodtan kijelenthetjük, hogy akik az éghajlatváltozás tényét vagy abban az ember meghatározó szerepét vitatják, azok laikusok. Így tudományos értelemben nem különböznek a laposföld-elmélet híveitől vagy azoktól, akik még mindig nem hiszik el, hogy ember járt a Holdon. Azok a nézetek pedig, amelyek szakmai alapon próbálták vitatni a klímaváltozás emberi okait, elvéreztek a tudományos viták során. Az éghajlatváltozás és annak okai nem hitkérdések, hanem tények.”

Azt azért leszögezte, a legnagyobb probléma, hogy a témára szemérmetlenül rátelepedett a politika: „a klímaváltozás ügyét világszerte megpróbálják kisajátítani a zöldek és ezáltal a baloldal. Magyarországon ez az az oldal, amelynek «elzúgtak forradalmai», és amelynek ennélfogva nagyon is jól jött, hogy meglovagolhat olyan, a racionálisan gondolkodó embereket egyébként nagyon is érdeklő témákat, amilyen a bolygónk kizsákmányolása, a környezetszennyezés vagy az éghajlatváltozás.”

Ferencz szerint a konzervativizmus egyik lényege az alapvető értékek védelme, és ebbe annak a bolygónak a megóvása is beletartozik, amely mindannyiunknak otthonul szolgál. „Elég, ha csak a katolikus egyház témába vágó tanítására gondolunk, mely szerint szintén az utolsó pillanatban vagyunk, mert környezeti rendszereink a talajtól, a növény- és állatvilágon keresztül az óceánokig és a légkörig kritikus állapotba kerültek. A teremtett világ védelme tulajdonképpen egy keresztény gyökerű környezetvédelem” – fogalmazott.

Az interjú azért is érdekes, mert a Magyar Nemzetben – ami a kormány személyes üzenőfalának tekinthető –, valamint a legtöbb kormányhű portálon folyamatosan jelentek meg a közelmúltban klímavédelmi megmozdulásokat lejárató cikkek, amelyek bagatelizáló hangnemben tárgyalták az éghajlatváltozás kérdését.

Úgy fest azonban, hogy lépéskényszerbe kerültek, mivel a téma nemzetközi szinten is egyre inkább foglalkoztatja az embereket, így ha sokáig húzzák az időt, kellemetlen helyzetbe kerülhetnek. Vasali Zoltán politológus a közelmúltban ezzel kapcsolatban a Narancs.hu-nak azt nyilatkozta: „változik a dinamika, felpörögnek a viták, melyek eldöntötté teszik őket. Egyre jobban magukra fognak [a kormány – a szerk.] húzni olyan témákat, melyekben nehéz lesz a tudományos konszenzussal szemben érvelni egy nemzeti érdeknek beállított ökoszkeptikus politikai célkitűzést mellett.” Ferencz Orsolya szavaiból arra lehet következtetni – főleg, amikor „keresztény gyökerű környezetvédelemről” beszél –, hogy a kormány is a téma kisajátítására fog pályázni a jövőben.

Borsot törhetnek Orbán Viktor orra alá Európa új üdvöskéi

Hiába támadta a kampányban a Fidesz a klímaváltozást, Európában zöld áttörést történt: ha az ökopolitikusok a továbbiakban ügyesen keverik a kártyát, az sokba kerülhet a magyar kormánynak. „Mintegy 10 évünk van cselekedni azért, hogy elkerüljük a klímaválság katasztrofális hatásait.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.