Hoppácska, a Fidesz mégiscsak beleáll a klímaügybe? A miniszteri biztos leszúrta a hitetleneket

  • B.P.M
  • 2019. augusztus 16.

Fekete Lyuk

Pedig pár napja azt mondta, a hisztérikus hangnemben beszélő „balliberális környezetvédők” csak politikai sikert akarnak.

Úgy fest, a kormányoldalon nem igazán tudják, hogyan tematizálják a klímaváltozás kérdését. Az elmúlt hetek-hónapokban számos Fideszhez köthető személy – többek között Kövér László is – beszélt arról, hogy a „klímahiszti” a baloldal játékszere, amivel el akarják terelni a figyelmet a sokkal de sokkal fontosabb migráció kérdéséről.

Így volt ezzel Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos is, aki azt mondta a minap, hogy a gyerekvállalásnak és a klímavédelemnek nincs köze egymáshoz, még akkor sem, ha „most ezt a baloldal összemossa.“ Hozzátette, a „balliberális környezetvédők” csak a politikai hasznot lesik: nem is a globális felmelegedés ellen küzdenek, hanem a „réges-régen lejárt szavatosságú és eladhatatlan szellemi termékeiket” akarják sikerre vinni.

Űrügyi miniszteri biztos: a hisztérikus hangnemben beszélő „balliberális környezetvédők" csak politikai sikert akarnak

Miközben állandóan beszélnek már-már hiszterizált és hisztérikus hangnemben erről a problémáról: valódi megoldást nem nyújtanak. Ferencz Orsolya űrbiztos és az ELTE tudományos főmunkatársa a Hírt Tv-ben fejtette ki gondolatait a klímaváltozásról, környezetvédelemről, és főleg arról az elképzelésről, hogy a bolygónak rossz az ember túlnépesedése.

Ennek tükrében érdekes, hogy Ferencz interjút adott – Mika János éghajlatkutató, valamint Hetesi Zsolt fizikussal egyetemben – a Magyar Nemzetnek, amelyben olyan állításokat tesz, mint:

„Nyugodtan kijelenthetjük, hogy akik az éghajlatváltozás tényét vagy abban az ember meghatározó szerepét vitatják, azok laikusok. Így tudományos értelemben nem különböznek a laposföld-elmélet híveitől vagy azoktól, akik még mindig nem hiszik el, hogy ember járt a Holdon. Azok a nézetek pedig, amelyek szakmai alapon próbálták vitatni a klímaváltozás emberi okait, elvéreztek a tudományos viták során. Az éghajlatváltozás és annak okai nem hitkérdések, hanem tények.”

Azt azért leszögezte, a legnagyobb probléma, hogy a témára szemérmetlenül rátelepedett a politika: „a klímaváltozás ügyét világszerte megpróbálják kisajátítani a zöldek és ezáltal a baloldal. Magyarországon ez az az oldal, amelynek «elzúgtak forradalmai», és amelynek ennélfogva nagyon is jól jött, hogy meglovagolhat olyan, a racionálisan gondolkodó embereket egyébként nagyon is érdeklő témákat, amilyen a bolygónk kizsákmányolása, a környezetszennyezés vagy az éghajlatváltozás.”

Ferencz szerint a konzervativizmus egyik lényege az alapvető értékek védelme, és ebbe annak a bolygónak a megóvása is beletartozik, amely mindannyiunknak otthonul szolgál. „Elég, ha csak a katolikus egyház témába vágó tanítására gondolunk, mely szerint szintén az utolsó pillanatban vagyunk, mert környezeti rendszereink a talajtól, a növény- és állatvilágon keresztül az óceánokig és a légkörig kritikus állapotba kerültek. A teremtett világ védelme tulajdonképpen egy keresztény gyökerű környezetvédelem” – fogalmazott.

Az interjú azért is érdekes, mert a Magyar Nemzetben – ami a kormány személyes üzenőfalának tekinthető –, valamint a legtöbb kormányhű portálon folyamatosan jelentek meg a közelmúltban klímavédelmi megmozdulásokat lejárató cikkek, amelyek bagatelizáló hangnemben tárgyalták az éghajlatváltozás kérdését.

Úgy fest azonban, hogy lépéskényszerbe kerültek, mivel a téma nemzetközi szinten is egyre inkább foglalkoztatja az embereket, így ha sokáig húzzák az időt, kellemetlen helyzetbe kerülhetnek. Vasali Zoltán politológus a közelmúltban ezzel kapcsolatban a Narancs.hu-nak azt nyilatkozta: „változik a dinamika, felpörögnek a viták, melyek eldöntötté teszik őket. Egyre jobban magukra fognak [a kormány – a szerk.] húzni olyan témákat, melyekben nehéz lesz a tudományos konszenzussal szemben érvelni egy nemzeti érdeknek beállított ökoszkeptikus politikai célkitűzést mellett.” Ferencz Orsolya szavaiból arra lehet következtetni – főleg, amikor „keresztény gyökerű környezetvédelemről” beszél –, hogy a kormány is a téma kisajátítására fog pályázni a jövőben.

Borsot törhetnek Orbán Viktor orra alá Európa új üdvöskéi

Hiába támadta a kampányban a Fidesz a klímaváltozást, Európában zöld áttörést történt: ha az ökopolitikusok a továbbiakban ügyesen keverik a kártyát, az sokba kerülhet a magyar kormánynak. „Mintegy 10 évünk van cselekedni azért, hogy elkerüljük a klímaválság katasztrofális hatásait.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.