„Mintegy 10 évünk van cselekedni azért, hogy elkerüljük a klímaválság katasztrofális hatásait. Az embersiég jövője forog kockán: ha nincs tiszta ivóvizünk, tiszta levegőnk, termőtalajunk, akkor a pénz és a hatalom se ér sokat” – mondta a Narancs.hu kérdésére Hunyadi Réka, a Greenpeace Magyarország kommunikációs vezetője.
Most úgy fest, Európa kezdi érteni, mivel állunk szemben.
Elszámolta magát
A magyar miniszterelnök az európai parlamenti (EP) választások előtt szélsőjobboldali fordulattal számolt, az áttörés azonban elmaradt: a Néppárt és a szocdemek jelentősen meggyengültek, a liberálisok felfutottak, az Orbán által áhított változás pedig nem állt be.
Európa ellenáll a nacionalistáknak - Az EP-választások 5 legfontosabb tanulsága
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, szélesebb kormányzó koalíció jöhet a következő EP-ben. Hétfő hajnalra az Európai Parlament honlapján megjelent a 28 tagállamból beérkező eredményekre és becslésekre alapuló összeurópai mandátumkalkuláció. Bár több országból még csak exit poll adatok vagy előzetes eredmények vannak, a trendek jól kirajzolódnak. Íme, a választások 5 legfontosabb tanulsága: 1.
Ugyanakkor a 2019-es EP-választások vitathatatlan meglepetését a zöldek hozták:
közel 20 mandátummal gyűjtött többet az Európai Zöld Párt 2014-hez képest,
ezáltal a tagjainak a száma másfélszeresére nőtt. Magyarán ők lettek a mérleg nyelve, nem pedig az a szélesőjobbos csoport, amelytől a magyar miniszterelnök azt várta, a közeljövőben megugró számarányuknak köszönhetően majd befolyásolni tudják a Parlament, közvetve a Bizottság működését.
| ||
Orbánnak meg kell húznia magát
Persze az Európai Parlamentben kialakuló koalíciók nem örök életűek. „A 2014-2019–es ciklus első felében egy kereszténydemokrata-szocialista koalíció működött, ami az EP-elnök-választás kimenetele miatt megbomlott (a néppárti Antonio Tajani került a szervezet élére - a szerk.), és a kereszténydemokratákhoz, a szélsőjobboldalhoz, valamint a liberálisokhoz került az irányítás” – elemezte a helyzetet Jávor Benedek.
A korábbi EP-képviselő szerint az a kérdés, hogy a pártok létre akarnak-e hozni egy stabil „Európa–párti” többséget. Ez folyamatos egyeztetéseket vonhat maga után, ráadásul úgy néz ki, hogy a Néppárt - amelynek a Fidesz jelenleg még tagja - szembehelyezkedik a szélsőjobboldallal, így ők is fontos szerepet láthatnak a zöldekben.
„Magyarországon komoly ellentétek fennállása esetén, szakpolitikai törésvonalak mentén is létrejöhetnek megállapodások. Például az LMP úgy közeledett ideológiailag a Jobbikhoz, hogy a zöldek legfontosabb témájában – Paks II. kérdésében – ellentétes álláspontot követett. Ez az Európai Parlamentben elképzelhetetlen, ezért, ha a relatív többség megszerzéséhez szerepet szánnak a nagypártok a zöldeknek, akkor a liberálisoknak és a kereszténydemokratáknak is engedniük kell olyan területeken, mint például a glifozát (totális gyomirtó, a zöldek ellenzik a forgalmazását, mert egyes bíróságok szerint rákkeltő - a szerk.) szabályozásának újratárgyalása” – fogalmazott Vasali Zoltán politológus.
| ||
„Magyar szempontból ez azért érdekes, mert ez a négy szereplős koalíció nem biztos, hogy fog működni a Fidesszel – ezt Emmanuel Macron is kizárta (a közelmúltban a francia elnök bejelentette, hogy az ALDE-vel közös frakciót hoz létre Renew Europe néven - a szerk.), de a zöldek és a szocdemek sem fognak kooperálni a magyar kormánypárttal” – mutatott rá Jávor Benedek. Tehát komoly veszély fenyegeti a Fideszt, hiába tesz meg lépéseket azért, hogy ne dobják ki a pártcsaládból.
Az is fontos, hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke: Vasali úgy látja, Weber esetében nem tudjuk, hogy miképpen képviselné a zöld álláspontot, Timmermans pedig „zöldebbnek akar tűnni”, viszont egyikőjük sem testesíti meg az Európai Zöld Párt által elvárt ökopolitikai minimumot. Simai Mihály, a Magyar ENSZ Társaság elnöke hasonlóan értékelt a kérdésben, viszont szerinte a jogállamiság tekintetében következetes mindkét csúcsjelölt, ami a zöldeknek is fontos.
„Az Európai Unió lelkiismerete”
Ha megköttetik egy nagykoalíció, akkor az sok személyi változást hozhat: Vasali Zoltán szerint az eddigi környezetvédelmi– és klímabiztosok súlytalan politikusok voltak, ami módosulhat.
Az uniós döntéshozatal sokat fejlődhet, mert a többség kialakításához magasabb feltételeket szabhatnak az ökopolitikusok: „egy horizontális eltolódás alakul ki, például a klímaváltozás, a biodiverzitás pusztulásának csökkentése, illetve a víz- és levegőminőség kérdésében” – fogalmazott Jávor Benedek.
A zöldek a parlament vezetésébe az eddiginél nagyobb beleszólást kérhetnek: továbbra is lehet zöld alelnök az EP–ben, a zöld képviselők által irányított új bizottságok, delegációk pedig a napirendi pontokat befolyásolhatják.
„Az Európai Zöld Pártnak azokon a területeken érdemes pozíciót szereznie, ahol a zöld agenda érvényesítése fontos: ilyen a közlekedési, a mezőgazdasági és a regionális bizottság. Személy szerint örülnék egy zöld költségvetési bizottságnak, illetve ha az uniós források ellenőrzésében nagyobb szerepet kapnának” – mondta Jávor.
Simai Mihály szerint az oktatási bizottságban való jelenlét sem elhanyagolható az eredményes szemléletformálás kialakítása és kommunikálása végett. „Vannak kulcs témakörök: ilyen a rendelkezésre álló víz mennyisége, annak a tisztasága, ami befolyásolja a mezőgazdaságot és a városok jólétét is. Ezen kívül foglalkozni kell a gazdasági versenytémákkal és a kutatás – fejlesztéssel is” – szögezte le.
Ami talán a legfontosabb, hogy az Európai Parlament rendszeresen bátrabb, progresszívabb álláspontra helyezkedik, mint a tagállamok kormányaiból álló Európai Tanács. „Mivel nem nemzeti frakciókból, hanem összeurópai politikai csoportokból tevődik össze, kevésbé kötik a tagállamokat a gazdasági és versenyképességi kényszerek. Környezetvédelmi- és klímaügyekben az Európai Parlament ezért gyakran az «Európai Unió lelkiismereteként» működik. Így volt például a tavaly decemberi ENSZ–klímacsúcsot követően, amikor a parlament határozatban sürgette, hogy az unió fokozza erőfeszítéseit a Párizsi Egyezmény szigorúbb, ambiciózusabb céljának elérése érdekében” – fogalmazott Hunyadi Réka, a Greenpeace munkatársa.
De mit jelent ez a Fideszre és a magyar kormányra nézve?
| ||
Nincs több kummantás
Ha minden lehetséges tényező a zöldeknek kedvez, az egy olyan Európai Parlamentet eredményezhet, amely a magyar kormány politikáját jelentősen befolyásolhatja:
Orbán nem veheti félvállról a környezetvédelemet.
„Ha növeljük a megújulási célkitűzéseinket, akkor ebből Magyarországnak is ki kell vennie a részét” – mondta Jávor Benedek. Hozzátette, az agrárfinanszírozási rendszer eddig terület-termelés alapon működött, azonban az unió a jövőben agrárökológiai programokat fog támogatni.
„Nyilván ez éles kormányzati kiállást fog kiváltani, nem véletlenül «lopták el» a Fidesz-oligarchák az állami tulajdonú földeket – eleve a támogatásokra akarták rátenni a kezüket. Az új ciklusban viszont nem lesz elég valami egyszerű dolgot – mondjuk kukoricát – termelniük, hogy megkapják a pénzeket: el kell mozdulniuk a fenntarthatóság irányába, tényleges agrárökológiai tevékenységet kell végezniük, így viszont a korábbi modellnek befellegzet” – mondta.
Simai szerint sokkal szigorúbban kell az intézményeket működtetni, hiszen például, ami a város szemétkezelés területén történt, az „borzalmas”: „lehet, a kormány fontosabbnak tartja a stadionok építését, de a lakosság nem biztos, hogy ezt az irányt támogatja” – fogalmazott.
Ellentmondást nem tűrő államosítás, felszívódó milliárdok, káosz: utánajártunk, miért van tele az ország a szétszórt szeméttel
Hegyekben áll az újrahasznosítható hulladék a telepeken, és ha nem sikerül értékesíteni, akkor füstként és hamuként végzik. A kormány azonban a környezetvédelem miatt létrehozott termékdíjból befolyt tízmilliárdokat más területeken költi el. Nyolcmillió tonna műanyag-csomagolást termelt 2017-ben 30 multinacionális vállalat, közülük csak egy, a Coca-Cola összesen hárommillió tonnáért volt felelős.
Hangsúlyozta, a folyók és a talajvíz minősége, a légszennyezés, a közlekedés is olyan klimatikus kérdések, amelyekkel foglalkozni kell, ezen kívül nem biztos benne, hogy a rezsicsökkentéssel „rendbe tett” lakossági fűtés hatékonyságot váltott ki, lehet hogy épp ellenkezőleg: csak többet pazarol a magyar társadalom. Ezek a témák a jövőben jobban foglalkozhatják az uniós intézmények vezetőit.
„Nem lehet majd kettős mércét kiáltani, az Európai Bizottság valós számonkérést tud majd végrehajtani, ha a zöldek komolyabb jelenlétet mutatnak fel a parlamentben. Erősebb lesz a kényszer, és erősebb kontroll mellett kell a megmaradt regionális forrásokat elkölteni” – tette ehhez hozzá Vasali Zoltán.
| ||
A jövőben is lenyúlhatja a pénzt a kormány
Jávor úgy látja, a magyar kormány vállalni fogja a konfliktusokat, ahogyan eddig is: 10 éve zajlik egy kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen légszennyezés miatt, az ügy az Európai Bíróság előtt van, mert a kormányzat az érintett területre nem a megfelelő mennyiségű forrást fordította.
Vasali hasonlóan vélekedik: mint tőle megtudtuk, a magyar kormány jelezte, ha a Európai Bizottság betiltaná a glifozátot, akkor 10 éves derogációt (a törvény hatályon kívül emelése) kér 500 000 hektárra. Ezen kívül megemlítette, hogy a hulladékgazdálkodás területén is vizsgálódik az intézmény, és a klímavállalásaink energiapolitikai vállalásainak meghatározásában is csúszásban vagyunk, úgyhogy várhatnak még ránk kemény viták.
Jávor Benedek szerint a kormány ökológiai szempontból pusztító álláspontot fog képviselni, ugyanakkor több uniós forrás lesz környezetvédelmi célokra, ami tovább színezi a történetet. „Már látom magam előtt, hogy miképpen fognak Mészáros Lőrincre biodiverzitás megőrzésével kapcsolatos tendereket szabni. Ráadásul a környezetvédelmi területek finanszírozását eddig is uniós forrásokból oldotta meg a kormány, ezért feltehetőleg az új Európai Parlament felállása nem fog jelentős változást hozni ebből a szempontból” – fogalmazott.
| ||
Egyébként van egy érdekes oldala annak, ahogyan a kormány a kérdést kezelte az EP-választások előtt, ugyanis vezető kormányzati politikusok – például Kövér László – és fideszes lapok egyaránt kritizálták a klímaváltozás ellen tüntető tömegeket.
Vasali szerint a Fidesznél érzik, hogy a klímakérdésben van egy űr, ezért próbálták meg tematizálni a maguk módján, viszont ha tovább folytatják a támadást, az végső soron az ökopolitikusoknak lesz jó: „változik a dinamika, felpörögnek a viták, melyek eldöntötté teszik őket. Egyre jobban magukra fognak húzni olyan témákat, melyekben nehéz lesz a tudományos konszenzussal szemben érvelni egy nemzeti érdeknek beállított ökoszkeptikus politikai célkitűzést mellett.”
Van, amiben egyre csak távolodunk Európától. Pedig tényleg az utolsó órában vagyunk!
Amíg Európa-szerte megerősödtek a zöldek, nálunk megbukott az ökopolitika, a kormány pedig megtalálta új ellenségét. Van egy élvezeti cikk, amelynél mételyezőbbet nagyon nehéz találni - nem túlzás összehasonlítani a II. világháború alatt ledobott atombombák pusztító hatásával, hiszen évente sok milliónyi emberéletet követel.
(Borítóképünön: Orbán Viktor miniszterelnök (elöl) megérkezik az Országgyűlés plenáris ülésére 2019. május 27-én. Mögötte Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. MTI/Balogh Zoltán)
