„Szomorúan és értetlenül álltam az előtt, hogy az általam tisztelt színházi emberek a karácsonyi időszakban álhírekkel, egy lopott dokumentumra hivatkozva, hazugságokat állítva ácsoltak színpadot az ellenzéki politikának, és közben megtévesztették a színházrajongókat és a művészeket [...] Miért nem állt érdekükben megkérdezni, igaz-e, hogy a kormány be akarja szántani a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) vagy a függetlenektől el akarja venni a levegőt? Ezek ugyanis valótlan állítások” – fogalmazott meg elképesztő vádakat a függetlenségüket féltő színházi szakemberekkel szemben Fekete Péter a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Az államtitkár "lopott" dokumentumnak nevezte azt a törvényjavaslatot, ami ugyan a kiszivárgás pillanatában még nem került a parlament elé, de a sajtó bizonyítani tudta valódiságát: hogy azt a kormányban különböző szinteken megtárgyalták.
Szerinte a megmozdulásokat szervezők – tudatosan és megfontoltan – azért nem kérdeztek rá az állításaik valóságtartalmára, azért hergelték az embereket, mert a valódi céljuk az volt – ami a tüntetésen világosan kiderült –, hogy a színházi botránynak álcázott üggyel a balliberális politikának ácsolhassanak színpadot.
Úgy látja, az elmúlt egy év során a kormányzat világosan bebizonyította, hogy ki lehet vezetni úgy a kulturális célokra irányított társasági adó (tao) eddigi rendszerét, hogy annak minden forintja a valódi művészetet szolgálta. Igaz, arra nem sok szót pazarolt, hogy a kivezetett tao helyében szétosztott pénzekből olyan szervezetek is jutottak, amelyeket frissen alapítottak vagy közük nincs a színházművészethez.
A történethez hozzátartozik, az év végén az év végén született egy kormányrendelet, amiből kihúzták azt a mondatot, hogy a függetleneknek járó támogatás működésre is felhasználható, ami komoly gondokat okozhat ezeknek a társulatoknak, intézményeknek. Ráadásul - bár az eredeti törvényjavaslat szövegét felpuhították – továbbra is benne maradt a miniszter igazgatóválasztásba való beavatkozási lehetősége. Egyszóval Fekete felháborodása azon, hogy egyes színészek, rendezők az alkotói szabadságukat féltik a kormánytól, nehezen érthető. Ám érdemes még ízlelgetni a kormánylapban megjelent interjút, mert igazi csemegéket tartalmaz.
Most egy rendeletmódosítással mennek neki a független színházaknak
Egyetlen szót húztak ki a rendeletből, de az elég fontos lehet. A független színházak és társulatok a jövőben alapműködésre nem, csak "szakmai programmegvalósításra" igényelhetnek kormányzati támogatást egy tegnapi rendeletmódosítás értelmében - szúrta ki a hvg.hu. Az előadóművészeti törvény végrehajtási rendeletéből került ki a működési támogatás, mindez a nem nemzeti és nem kiemelt színházakat, azaz jórészt a függetleneket érinti.
Állítása szerint nem igaz, hogy nem voltak egyeztetések, az előadó-művészeti tao kivezetésének folyamata során „több mint kétszáz egyeztető tárgyalást folytatott”.
Ugyanakkor az NKA eltörléséről nem volt egyeztetés, "mert az föl sem merült, és a függetlenek megfojtásáról sem tárgyaltunk, mert szó sincs erről. Arról nem kell egyeztetni, ami nincs. Annak, aki ezt állítja, majd több ezer levelet szétküld a világba – Magyarország jó hírét hamis állításokkal csorbítva –, nagyon komoly a felelőssége. Ez a magyar gazdaságnak és turisztikának is súlyosan árt.” – mondta.
Persze azt nem tudtuk meg, hogy ha szó sem volt az NKA megszüntetéséről, akkor az a kiszivárgott szövegbe hogyan került be. Ugyanis az államtitkár ezen a ponton egy zavaros fejtegetésbe kezd, hogy akkor most mi is volt ez az iromány. Érdemes teljes egészében idézni ezt a részt: „Egy minisztériumi fejléc alá másolt szövegről van szó, amelyről nem tudni, manipulálták-e vagy sem, van-e igazságtartalma vagy sem. Soha senki nem keresett meg ezzel a dokumentummal kapcsolatban, nem tette fel a kérdést, hogy valós-e, létezik-e az a terv, ami abban le van írva. Amikor egy törvény előkészítése zajlik, rengeteg ötlet felmerül a munkafolyamat során, amelyeket elemzünk. Ezek a részelemek – a jogszabály által előírt módon – egy ponton túl nyilvánosak, és vitára is bocsátjuk őket. Előtte viszont nem osztjuk meg őket. Egy illegális dokumentumról van szó, amelyet több ezer ember megtévesztésére használni céltudatos cselekvést feltételez” – válaszolta Fekete Péter.
| ||
Pintér, Gothár, Vidnyánszky
Pintér Bélával – és a népszerű beszédével – kapcsolatban azt mondta: „Az ebben a szférában dolgozó emberek hozzáállása, véleménye, munkamódszere gyakran azonos, de vannak olyan hatalmi, politikai és értékrendbeli kérdések, amelyekben egyesek megosztásra törekednek. Az ilyen emberek célja a hatalom megszerzése. Pintér Béla társulata a FESZ tagja. Az elmúlt évben legalább hat komoly tárgyalásom volt velük. Napi kapcsolatban vagyok a szövetség elnökével. Pintér Béla időben be tudta volna szerezni a szükséges információkat az őt képviselő szervezet elnökétől, és akkor nem kellett volna olyan beszédet mondania, mint amit a demonstráción mondott.”
Íme Pintér Béla teljes beszéde a tegnapi tüntetésről
Ez nem egy Pintér Béla-darab aktuálpolitikai színezetű jelenete. Ez a valóság. Pintér Béla a szabad színházért, független kultúráért tartott december 9-i tüntetésen mondott beszédét változtatás nélkül adjuk közre. Mint emlékezetes, Pintér ezt azzal konferálta fel, hogy egy nappal korábban megírta a beszédét, ám közben a kormány egy sor kérdésben meggondolta magát, így bizonyos elemei okafogyottá váltak.
Gothár Péter Katona József Színházban történt zaklatási ügyéről azt mondta: „Az egyén megtévedhet, de nekünk az egész rendszerrel kell foglalkoznunk. Az nem lehet, hogy egy nők elleni szexuális zaklatást egy színház vagy egyetem eltussoljon, és ennek ne legyenek következményei. Olyan kulturális struktúrát kell építenünk, amelyben kizárhatók a visszaélések. Az államtitkárságnak a rendszer szintjén kell a kultúrával foglalkoznia, az egyének megbüntetése pedig a helyi közösség feladata. Aggasztónak tartom a Színművészeti Egyetem ügyét, hiszen ott 18 éves fiatalok tanulnak. Megengedhetetlen, hogy egy intézményben ne legyenek biztonságban a gyerekeink. A rendszer átgondolására van szükség ahhoz, hogy az ő biztonságukat garantálni tudjuk”.
De beszélt arról is, hogy miért akar a minisztérium beleszólni az önkormányzati fenntartású színházak vezetőinek kiválasztásába. „Természetes, hogy ha az állam egy intézmény fenntartásának jelentős részét finanszírozza, akkor nagyobb rálátást kér az ott folyó munkára. Átlátható, kiegyensúlyozottabb, tisztább színház-finanszírozási formát fogunk bevezetni. Lesznek olyan színházak, amelyeket az állam tart el, olyanok, amelyeket az önkormányzat önállóan működtet, és lesznek közös finanszírozásúak.
A színházaink jelentős részében a működésnek több mint a felét az állam állja. Amikor leülünk az önkormányzatokkal tárgyalni a jövőbeli közös finanszírozásról, akkor azt az álláspontot fogjuk képviselni, hogy az önkormányzatok jobban vegyék ki a részüket abból. Gyakran előfordult ugyanis, hogy amikor az állam pluszforrást adott egy önkormányzati színháznak, akkor megörült az önkormányzat, hogy nekik kevesebb támogatást kell nyújtaniuk, és elvonták az önkormányzati pénzt. Ezt meg fogjuk változtatni, és csak azokkal az önkormányzatokkal kötünk megállapodást, amelyek garantálják, hogy nem csökkentik az általuk biztosított források mértékét. Ez a színházi szférát védő intézkedés.”
