Káros lenne a magyarokra a családon belüli erőszak elleni egyezmény ratifikációja a KDNP szerint
Screenshot_2020-05-05_at_11.19.55.png

Káros lenne a magyarokra a családon belüli erőszak elleni egyezmény ratifikációja a KDNP szerint

  • Narancs.hu/MTI
  • 2020. május 5.

Fekete Lyuk

A KDNP frakciószóvivője szerint „ideológiailag terhelt pontok” találhatók benne. Meg ellentétes a józan ésszel.

Mint arról hétfőn a Narancs.hu is beszámolt, a KDNP beadott egy javaslatot a parlamentnek, hogy a képviselők utasítsák el az Isztambuli Egyezmény amúgy évek óta húzódó ratifikációját. Kedden az Országgyűlés meg is szavazta ezt a politikai nyilatkozatot. A nyilatkozat felszólítja a kormányt, hogy ne tegyen további lépéseket az egyezmény kötelező hatályának elismerése iránt, és az Európai Unió intézményeiben is azt az álláspontot képviselje, hogy az EU ne csatlakozzon a dokumentumhoz.

A KDNP az elutasítást azzal indokolja már jó ideje, hogy a családon belüli, a nők elleni erőszak elleni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő nemzetközi egyezmény használja a „gender” szót, ami ellen a Fidesz és a KDNP évek óta harcot folytat.

A kisebbik kormánypárt most több csatornán igyekszik elmagyarázni, miért vette a nevére a parlamenti javaslatot. Be is ment a kormánypártok házitévéjébe, az M1-be a párt frakciószóvivője, ahol kifejtette, kik állnak az egyezmény ratifikálását sürgetők mögött.

Nacsa Lőrinc a következőket mondta mikrofonba: az egyezményben olyan, „ideológiailag terhelt pontok” található , amelyek kötelezővé tétele „káros lenne a magyar társadalomra”, „ellentétes lenne a magyar alaptörvénnyel és a józan ésszel”. Szerinte nem is a nők védelmét szolgálja az egyezmény, hanem gender- és migráns-egyezmény az valójában.

Szerinte az egyezmény „a romboló genderszemlélet” bevezetését erőlteti, a fogalmak meghatározásánál társadalmi nemekről beszél, és megpróbálja letagadni a férfi és a női biológiai nem létét. A dokumentum szerinte arra is kötelezné Magyarországot, bizonyos feltételek fennállása esetén mérlegelés nélkül engedjen be illegális bevándorlókat az országba.

Valójában az egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak visszaszorítását célozza, és ehhez valóban nem a biológiai nem-meghatározást, hanem azt veszi alapul, ahogyan az egyes társadalmakban viszonyulnak a nők és a férfiak, akár a gyerekek szerepéhez – ami a történelem folyamán valóban sokat változott. Magyarországon például 1918-ban adták meg a választójogot a nőknek, 70 évvel azt követően, hogy a férfiaknak – akkor még cenzusos alapon, bizonyos feltételekkel – biztosította azt az 1848-as forradalom. Tegyük hozzá, 1920-ban került először nő a magyar parlamentbe, aki ráadásul keresztény politikus volt: Slachta Margit, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának jelöltje.

Ami pedig a migrációt illeti, az egyezmény valójában azt mondja ki, hogy nem lehet visszaküldeni az áldozatokat a származási országukba, ha ott az életük veszélyben forog.

Tehát a fentiek ellentétesek a józan ésszel a KDNP szerint. Az Isztambuli Egyezményről és elutasításának hátteréről itt olvashat részletesen.

Hogy csinált „politikai hisztériát" az áldozatok védelméből a kormány?

Magyarország hat éve aláírta, de azóta sem ratifikálta azt az egyezményt, amely a nők elleni erőszakot előzné meg és számolná fel. Milyen indokkal utasítja el ezt a kormány? És ha az Országgyűlés ratifikálná, mi változna itthon? „Ez az isztambuli egyezmény egy politikai hisztéria." „Ez egy olyan egyezmény, (...)

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.