Káros lenne a magyarokra a családon belüli erőszak elleni egyezmény ratifikációja a KDNP szerint
Screenshot_2020-05-05_at_11.19.55.png

Káros lenne a magyarokra a családon belüli erőszak elleni egyezmény ratifikációja a KDNP szerint

  • Narancs.hu/MTI
  • 2020. május 5.

Fekete Lyuk

A KDNP frakciószóvivője szerint „ideológiailag terhelt pontok” találhatók benne. Meg ellentétes a józan ésszel.

Mint arról hétfőn a Narancs.hu is beszámolt, a KDNP beadott egy javaslatot a parlamentnek, hogy a képviselők utasítsák el az Isztambuli Egyezmény amúgy évek óta húzódó ratifikációját. Kedden az Országgyűlés meg is szavazta ezt a politikai nyilatkozatot. A nyilatkozat felszólítja a kormányt, hogy ne tegyen további lépéseket az egyezmény kötelező hatályának elismerése iránt, és az Európai Unió intézményeiben is azt az álláspontot képviselje, hogy az EU ne csatlakozzon a dokumentumhoz.

A KDNP az elutasítást azzal indokolja már jó ideje, hogy a családon belüli, a nők elleni erőszak elleni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő nemzetközi egyezmény használja a „gender” szót, ami ellen a Fidesz és a KDNP évek óta harcot folytat.

A kisebbik kormánypárt most több csatornán igyekszik elmagyarázni, miért vette a nevére a parlamenti javaslatot. Be is ment a kormánypártok házitévéjébe, az M1-be a párt frakciószóvivője, ahol kifejtette, kik állnak az egyezmény ratifikálását sürgetők mögött.

Nacsa Lőrinc a következőket mondta mikrofonba: az egyezményben olyan, „ideológiailag terhelt pontok” található , amelyek kötelezővé tétele „káros lenne a magyar társadalomra”, „ellentétes lenne a magyar alaptörvénnyel és a józan ésszel”. Szerinte nem is a nők védelmét szolgálja az egyezmény, hanem gender- és migráns-egyezmény az valójában.

Szerinte az egyezmény „a romboló genderszemlélet” bevezetését erőlteti, a fogalmak meghatározásánál társadalmi nemekről beszél, és megpróbálja letagadni a férfi és a női biológiai nem létét. A dokumentum szerinte arra is kötelezné Magyarországot, bizonyos feltételek fennállása esetén mérlegelés nélkül engedjen be illegális bevándorlókat az országba.

Valójában az egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak visszaszorítását célozza, és ehhez valóban nem a biológiai nem-meghatározást, hanem azt veszi alapul, ahogyan az egyes társadalmakban viszonyulnak a nők és a férfiak, akár a gyerekek szerepéhez – ami a történelem folyamán valóban sokat változott. Magyarországon például 1918-ban adták meg a választójogot a nőknek, 70 évvel azt követően, hogy a férfiaknak – akkor még cenzusos alapon, bizonyos feltételekkel – biztosította azt az 1848-as forradalom. Tegyük hozzá, 1920-ban került először nő a magyar parlamentbe, aki ráadásul keresztény politikus volt: Slachta Margit, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának jelöltje.

Ami pedig a migrációt illeti, az egyezmény valójában azt mondja ki, hogy nem lehet visszaküldeni az áldozatokat a származási országukba, ha ott az életük veszélyben forog.

Tehát a fentiek ellentétesek a józan ésszel a KDNP szerint. Az Isztambuli Egyezményről és elutasításának hátteréről itt olvashat részletesen.

Hogy csinált „politikai hisztériát" az áldozatok védelméből a kormány?

Magyarország hat éve aláírta, de azóta sem ratifikálta azt az egyezményt, amely a nők elleni erőszakot előzné meg és számolná fel. Milyen indokkal utasítja el ezt a kormány? És ha az Országgyűlés ratifikálná, mi változna itthon? „Ez az isztambuli egyezmény egy politikai hisztéria." „Ez egy olyan egyezmény, (...)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.