Kovács Ákos-interjú: A szélsőbalos amerikai vezetés át akarja írni a történelmet

  • narancs.hu
  • 2021. június 4.

Fekete Lyuk

A költő-énekes-történészt egyébként Trianon kapcsán kérdezték meg.

Az utóbbi időben jelentős kormányzati hátszéllel vitorlázó vasárnap.hu kérdezte meg a Trianon-évforduló, azaz a nemzeti összetartozás napja alkalmából a kormány kedvenc énekes-dalszerzőjét a 101 éve aláírt békeszerződésről. Hiszen ki mást kérdeztek volna, ha a 20. század legösszetettebb és legtraumatikusabb magyar történelmi eseményéről van szó?

A magát fiatalos, keresztény újságnak tartó, egyébként rendszeresen homofób és abortuszellenes propagandát toló orgánum korábban már olyan magasröptű cikkekkel vétette észre magát, mint mondjuk a Lázár Ervin meséit leaberránsozó írás, vagy a családon belüli erőszakot magyarázó (később szó nélkül eltüntetett) szösszenet, de itt jelent meg a feketebőrű LEGO-figurától kiboruló cikk is. Egyébként a lap arculata is lopott, de ez még talán a legkisebb gond vele.

A fentiekhez képest a friss Ákos-interjú szinte már visszafogottnak tűnik, de azért itt is akad néhány emlékezetes állítás. Például a zenész már az első kérdésre – hogy tudniillik mit jelent ma Trianon – azt válaszolja: „Trianon ma ugyanazt jelenti Magyarország számára, mint a döntés pillanatában: példátlanul gyalázatos, aránytalan büntetést, ami ráadásul egy újabb világháborúnak készítette elő a terepet.”

Vagyis százegy év alatt nem történt semmi Ákos szerint, ugyanaz a helyzet, mint amikor a monarchia összeomlott, és még ma is egy világháborúnak előkészített terepen mozgunk, szomszédaink nagyrészével közös NATO- vagy Európai Uniós tagság ide vagy oda.

Az egyetlen különbség, hogy ma már nem mindenki érzi át ugyanúgy a tragédiát, amiről persze a „szocializmus hazug történelemszemlélete” tehet, mi más? A széthúzás biztos jele Ákos szerint, hogy tavalyi trianonos videóik alatt a YouTube-on sok gyalázkodó komment jelent meg. Tehát a magyarság történelmi lélekrezgései az Ákos-videók kommentszekciójában hibátlanul azonosíthatók, ha jól értjük.

A legerősebb rész mégis az, ahol a kérdésnek – sem – álcázott riporteri kijelentésben az áll: „Az egyoldalú múltértelmezés kapcsán ma azt láthatjuk, hogy a történelem átírásán a balra tolódott Amerikai Egyesült Államok is szorgoskodik.”

Ezek szerint a demokrata párt konzervatív szárnyához tartozó Joe Biden elnök vezette nagyhatalom, mint szélsőbaloldali erő igyekszik valami furmányos módon Trianon ügyében is átírni a múltat. Ez már valóban megsüvegelendő paranoia-kombináció, de szerencsére Ákos átlátja ezt a helyzetet (is): „A kormányzást kaparintotta meg a radikális baloldal odaát. Kétlem, hogy ez a durva fordulat az egész országra jellemző lenne. A radikalizmusnak sok jele van, ilyen a saját történelmük szélsőséges, konszenzus nélküli újraírása, de említhetném a saját alkotmányuk ellen folyó kíméletlen aknamunkát is.”

De nézzük a beszélgetés jó oldalát: a nők szerepe legalább nem került szóba benne.

 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.