Kovács Ákos-interjú: A szélsőbalos amerikai vezetés át akarja írni a történelmet

  • narancs.hu
  • 2021. június 4.

Fekete Lyuk

A költő-énekes-történészt egyébként Trianon kapcsán kérdezték meg.

Az utóbbi időben jelentős kormányzati hátszéllel vitorlázó vasárnap.hu kérdezte meg a Trianon-évforduló, azaz a nemzeti összetartozás napja alkalmából a kormány kedvenc énekes-dalszerzőjét a 101 éve aláírt békeszerződésről. Hiszen ki mást kérdeztek volna, ha a 20. század legösszetettebb és legtraumatikusabb magyar történelmi eseményéről van szó?

A magát fiatalos, keresztény újságnak tartó, egyébként rendszeresen homofób és abortuszellenes propagandát toló orgánum korábban már olyan magasröptű cikkekkel vétette észre magát, mint mondjuk a Lázár Ervin meséit leaberránsozó írás, vagy a családon belüli erőszakot magyarázó (később szó nélkül eltüntetett) szösszenet, de itt jelent meg a feketebőrű LEGO-figurától kiboruló cikk is. Egyébként a lap arculata is lopott, de ez még talán a legkisebb gond vele.

A fentiekhez képest a friss Ákos-interjú szinte már visszafogottnak tűnik, de azért itt is akad néhány emlékezetes állítás. Például a zenész már az első kérdésre – hogy tudniillik mit jelent ma Trianon – azt válaszolja: „Trianon ma ugyanazt jelenti Magyarország számára, mint a döntés pillanatában: példátlanul gyalázatos, aránytalan büntetést, ami ráadásul egy újabb világháborúnak készítette elő a terepet.”

Vagyis százegy év alatt nem történt semmi Ákos szerint, ugyanaz a helyzet, mint amikor a monarchia összeomlott, és még ma is egy világháborúnak előkészített terepen mozgunk, szomszédaink nagyrészével közös NATO- vagy Európai Uniós tagság ide vagy oda.

Az egyetlen különbség, hogy ma már nem mindenki érzi át ugyanúgy a tragédiát, amiről persze a „szocializmus hazug történelemszemlélete” tehet, mi más? A széthúzás biztos jele Ákos szerint, hogy tavalyi trianonos videóik alatt a YouTube-on sok gyalázkodó komment jelent meg. Tehát a magyarság történelmi lélekrezgései az Ákos-videók kommentszekciójában hibátlanul azonosíthatók, ha jól értjük.

A legerősebb rész mégis az, ahol a kérdésnek – sem – álcázott riporteri kijelentésben az áll: „Az egyoldalú múltértelmezés kapcsán ma azt láthatjuk, hogy a történelem átírásán a balra tolódott Amerikai Egyesült Államok is szorgoskodik.”

Ezek szerint a demokrata párt konzervatív szárnyához tartozó Joe Biden elnök vezette nagyhatalom, mint szélsőbaloldali erő igyekszik valami furmányos módon Trianon ügyében is átírni a múltat. Ez már valóban megsüvegelendő paranoia-kombináció, de szerencsére Ákos átlátja ezt a helyzetet (is): „A kormányzást kaparintotta meg a radikális baloldal odaát. Kétlem, hogy ez a durva fordulat az egész országra jellemző lenne. A radikalizmusnak sok jele van, ilyen a saját történelmük szélsőséges, konszenzus nélküli újraírása, de említhetném a saját alkotmányuk ellen folyó kíméletlen aknamunkát is.”

De nézzük a beszélgetés jó oldalát: a nők szerepe legalább nem került szóba benne.

 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.