Még önmagához képest is durva és gonosz címlappal állt elő a kormánypárti bulvárlap

  • narancs.hu
  • 2018. november 9.

Fekete Lyuk

"Nekik minden szabad?" - kérdezi cinikusan a Ripost.

A Mérce szúrta ki, hogy a kormánybulvár Ripost címlapja ma azzal a legfinomabban szólva is gonosznak nyilvánítható kérdéssel nyitja címlapját, hogy "Meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével? Nekik mindent szabad?".

A zsörtölődő cikk mindössze annyit tud elmondani, hogy micsoda dolog, hogy az október 15-i rendelet után is vannak még hajléktalanok a városban, akik koszt hagynak maguk után az utcán. Ahogy fogalmaznak: "El­ké­pesztő ál­la­po­to­kat ta­lál­tunk a bu­da­pesti And­rássy úton, a vi­lág­örök­ségi hely­szí­nen, és Bu­da­pest több park­já­ban is: sza­bá­lyos haj­lék­ta­lan­tá­bor jött létre, tönk­re­téve a szép kör­nye­ze­tet."

false

 

A szép környezet megkárosítása, a kellemetlenség meg a kosz mellett azt is felróják a hajléktalanoknak, hogy miért is nem mennek a szállókra, hiszen ott a lehetőség, a hajléktalanszálló, ahol a rendelet óta 30-40%-kal többen fordultak meg.

Ez azonban nem oldja meg mindenki helyzetét, háborodik fel a szerző, mert a nagy és forgalmas aluljárókból eltűntek ugyan a hajléktalanok, de átköltöztek a kevésbé forgalmas helyekre vagy parkokba. Tesszük hozzá, épp úgy, ahogy azt már a törvény előtt is majd' mindenki megjósolta.

A hajléktalanszállók emlegetése sem megoldás a problémára, ezzel sem számol a bosszankodó szerző. Ahogy ugyanis a Mérce rámutat, a helyzetet ismerő szakértők szerint nincs elegendő férőhely az ellátórendszerben, a szállók gyakran túlzsúfoltak (a kormány csökkentette a minimum garantálandó személyes tér mértékét a szállókon). Ráadásul a szállókon sokszor kifejezetten rosszak az állapotok, gyakoriak a lopások - márcsak ezért sem annyira egyszerű a helyzet, mint ahogy a Ripost cikke állítja.

Itt a vasszigor: hova meneküljenek azok, akiknek nincs hol lakniuk?

A mai nap leszámolhatnak azokkal a hajléktalanokkal, akik nem tartják be a közelmúltban elfogadott törvényt. A hajléktalanok hétfőtől kezdve nemcsak az egyes, önkormányzatok által tiltott zónává minősített közterületeken, hanem sehol másutt - utcákon, tereken, aluljárókban, padokon - sem szabad tartózkodniuk.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.