A Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Vadai Ágnes feltette a KDNP elnökének, Magyarország miniszterelnök-helyettesének, amit mindenki fel akart: „Ön szerint miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők száma az elmúlt 10 évben Magyarországon?” – kapta meg az írásbeli kérdést Semjén Zsolt, miután a népszámlálás szeptember végén nyilvánosságra hozott adatai alapján a magyaroknak már kevesebb, mint feles orolja magát valamelyik egyházi felekezet tagjai közé, tíz év alatt a katolikusok 900 ezer, a reformátusok pedig majdnem 300 ezer embert vesztettek.
Semjéntől már szinte várná az ember a kreatív válaszokat, de most magához képest is tudott alakítani: a politikus szerint az volt a baj többek közt, hogy nem volt anonim a népszámlálás, a történelmi tapasztalatokkal együtt pedig sokakat megfélemlített többek közt a DK propagandtája is:
„Semmiképpen sem kizárható, hogy sokakat megfélemlíthetett az Önök pártjának – főként a történelmi keresztény egyházakkal szemben megnyilvánuló – egyházellenes propagandája is. Ezek a szempontok óhatatlanul is befolyásolhatták az önkéntes válaszadásra vonatkozó hajlandóságot, és növelhették a nem válaszolók számát”
– fejtette ki.
Semjén szerint ugyanis a nem válaszolók közt ezek szerint csupa hívő ember van, aki a DK és társai miatt nem mertek vallani, majd elmondta a saját elméletét a számok értelmezéséről. „Ha a kérdésre válaszolók arányában vizsgáljuk a valamely felekezethez tartozókat, akkor azt látjuk, hogy 73,1 % vallotta magát valláshoz, felekezethez tartozónak. Amennyiben ezt a teljes népességre is kivetítjük, akkor több mint 7 millió valláshoz, felekezethez tartozó polgárt kapunk, akik közül mintegy 5 millió a katolikusok létszáma.”
Semjén Zsolt értelmezése azért is különleges, mert az ő módszerével az szokásos közvéleménykutatásokat szokás értelmezni, népszámláláskor ugyanis nincs igazán mit felszorozni, hiszen a teljes lakosságot megkérdezték.
Az anonimitás esetleges hiányával kapcsolatban az valóban igaz, hogy a KSH most először névvel és címmel végezte a népszámlálást, de a szabályzatban feketén-fehéren ott van, milyen adatvédelmi elveknek kell megfelelniük. „A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. Az eredményeket csak összesített formában hozzuk nyilvánosságra, azokat semmilyen módon nem lehet összekötni a válaszadók személyével.”
