Film

300: A birodalom hajnala

Film

Minden belassításokkal, valószínűtlen CGI-színorgiával és babaolajozott izmokkal terhelt, antik görögökről szóló filmek atyja, a 300 nem akart többnek látszani annál, ami: kétórányi heroikus, férfias, (akkor még) egyedi látványvilágú vérorgiánál.

A folytatás készítői viszont beleestek abba a hibába, hogy többet láttak e soványka alapanyagba: aktuálpolitikai áthallásokat, a mai amerikai eszményekkel párhuzamba állítható törekvéseket. A film idealizálja az athéni demokráciát mint a társadalmi fejlődés végső fázisát, ráadásul valami lidércesen nacionalista hevületet tulajdonít az egységes Görögországért (!) harcoló katonáknak, ami önmagában is kapitális baromság. Jönnek a röhejes perzsa öngyilkos merénylők, akik kőolajjal (!) ölnek, így a vidám orientalizmus jegyében a perzsák (arabok) a terrorizmus, elvakult vallásosság, zsarnokság, züllött szexualitás megtestesítői a szabadságot, demokráciát és hazaszeretetet képviselő görögökkel (amerikaiak) szemben.

Az aggályos ideológiai üzenet mellett a filmnek számos technikai hibája is van. Egyrészt a mostani kevésbé zárt, több szálon futó cselekményt már nem bírja el a végletekig hajtott (és időközben kiüresedett) formalizmus és attrakciókra épülő szerkezet. A mélyebbnek szánt, politikai motivációkat fejtegető részek pedig egyszerűen kilógnak a látványos vérengzésből. A kevés pozitívum közé lehet viszont sorolni a két jól kiválasztott főszereplőt: Eva Green dögös femme fatale, Sullivan Stapleton is jó arc, Butler méltó utóda.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.