Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Film

300: A birodalom hajnala

Film

Minden belassításokkal, valószínűtlen CGI-színorgiával és babaolajozott izmokkal terhelt, antik görögökről szóló filmek atyja, a 300 nem akart többnek látszani annál, ami: kétórányi heroikus, férfias, (akkor még) egyedi látványvilágú vérorgiánál.

A folytatás készítői viszont beleestek abba a hibába, hogy többet láttak e soványka alapanyagba: aktuálpolitikai áthallásokat, a mai amerikai eszményekkel párhuzamba állítható törekvéseket. A film idealizálja az athéni demokráciát mint a társadalmi fejlődés végső fázisát, ráadásul valami lidércesen nacionalista hevületet tulajdonít az egységes Görögországért (!) harcoló katonáknak, ami önmagában is kapitális baromság. Jönnek a röhejes perzsa öngyilkos merénylők, akik kőolajjal (!) ölnek, így a vidám orientalizmus jegyében a perzsák (arabok) a terrorizmus, elvakult vallásosság, zsarnokság, züllött szexualitás megtestesítői a szabadságot, demokráciát és hazaszeretetet képviselő görögökkel (amerikaiak) szemben.

Az aggályos ideológiai üzenet mellett a filmnek számos technikai hibája is van. Egyrészt a mostani kevésbé zárt, több szálon futó cselekményt már nem bírja el a végletekig hajtott (és időközben kiüresedett) formalizmus és attrakciókra épülő szerkezet. A mélyebbnek szánt, politikai motivációkat fejtegető részek pedig egyszerűen kilógnak a látványos vérengzésből. A kevés pozitívum közé lehet viszont sorolni a két jól kiválasztott főszereplőt: Eva Green dögös femme fatale, Sullivan Stapleton is jó arc, Butler méltó utóda.

Forgalmazza az InterCom

Előző cikk a rovatban Texas hercege
Következő cikk a rovatban „Euroszkeptikus radikális vagyok, de ezt a műsort imádtam” „Euroszkeptikus radikális vagyok, de ezt a műsort imádtam”

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Kritika

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Kritika

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Kritika

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

Színház

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.