Film

300: A birodalom hajnala

Film

Minden belassításokkal, valószínűtlen CGI-színorgiával és babaolajozott izmokkal terhelt, antik görögökről szóló filmek atyja, a 300 nem akart többnek látszani annál, ami: kétórányi heroikus, férfias, (akkor még) egyedi látványvilágú vérorgiánál.

A folytatás készítői viszont beleestek abba a hibába, hogy többet láttak e soványka alapanyagba: aktuálpolitikai áthallásokat, a mai amerikai eszményekkel párhuzamba állítható törekvéseket. A film idealizálja az athéni demokráciát mint a társadalmi fejlődés végső fázisát, ráadásul valami lidércesen nacionalista hevületet tulajdonít az egységes Görögországért (!) harcoló katonáknak, ami önmagában is kapitális baromság. Jönnek a röhejes perzsa öngyilkos merénylők, akik kőolajjal (!) ölnek, így a vidám orientalizmus jegyében a perzsák (arabok) a terrorizmus, elvakult vallásosság, zsarnokság, züllött szexualitás megtestesítői a szabadságot, demokráciát és hazaszeretetet képviselő görögökkel (amerikaiak) szemben.

Az aggályos ideológiai üzenet mellett a filmnek számos technikai hibája is van. Egyrészt a mostani kevésbé zárt, több szálon futó cselekményt már nem bírja el a végletekig hajtott (és időközben kiüresedett) formalizmus és attrakciókra épülő szerkezet. A mélyebbnek szánt, politikai motivációkat fejtegető részek pedig egyszerűen kilógnak a látványos vérengzésből. A kevés pozitívum közé lehet viszont sorolni a két jól kiválasztott főszereplőt: Eva Green dögös femme fatale, Sullivan Stapleton is jó arc, Butler méltó utóda.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.