tévésmaci

A baboroszlán

  • tévésmaci
  • 2022. november 30.

Film

Amikor Sztupa és Troché az elhagyott fát keresték, Sztupa – nem lévén semminemű érintettsége a fa történetében – még a szokott alaposságánál is jóval keményebben tolta.

Nem tudta, hogy Trochénak miért fontos annyira, Troché nem is beszélte túl a dolgot, ellenkezőleg, inkább azt mutatta, hogy ez csak valami kósza hóbort, egy ötlet, ami kicsit beakadt neki, s nem engedi. Sztupa en général úgy volt vele, hogy amikor Troché ilyen lazát ad, de makacs is, akkor komoly dologról lehet csak szó. Ritkán látta ilyennek, mégis szerfelett jellemző magaviselete volt ez neki. Sztupa tehát igyekezett minél körültekintőbben eljárni, keresésnél ez amúgy is alapszabály. Körültekinteni, benézni mindenhová. Körültekinteni egyszer, kétszer, háromszor, aztán újra, be minden zugolyba. Mondjuk, egy fa esetében könnyebb a helyzet, az mégiscsak egy nagyobb valami, bár állhat magányosan, s lehet, hogy épp ezért akarja megtalálni Troché, s persze állhat egy erdő vagy mezővédő erdősáv kellős közepin is, mint tű a szénakazalban. A legjobb lenne célirányos kérdéseket feltenni, gondolta Sztupa, és én olyan fiú vagyok, aki még Trochénak is mer minden további, minden félsz nélkül kérdéseket feltenni. Hol keressük, Troché, nyilván ez lenne a legegyszerűbb és legcélravezetőbb, de Sztupa tudta a választ: nem tudom, ha tudnám, nem keresném, egyszerűen odamennék hozzá, szevasz, te fa, régen láttalak. Vagy valami ilyesmi. Azért elhagyott fa, Sztupám, te félnótás, mert elhagytam valahol, s nem tudom, hogy hol, azt is csak kábé sejtem, hogy mikor, a miértre meg az istennek sem találom a választ. Sztupa viszont nem szerette túlságosan, ha kioktatták, pedig tudta, hogy mindig nyerő helyzetbe kerül olyankor a kioktatóval szemben, s könnyebb lesz minden dolga, de mégsem szerette. Még Trochétól sem tűrte jól, ezért fel sem tette a kérdést. Nem tudjuk, hol van, ezért keressük, beletörődött. Maradt az alaposság, a sok benézés, felnézés, ködfátylak fellebbentése. Erdőjárás, hajnal a határban, parkok, terek, fasorok kutatása. Végül is egy fáról volt szó. Megismerni valamiről? Ennyit mégis megkockáztatott. S jött is a válasz, abban bízom, hogy ha látom, ráismerek. Értem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.