tévésmaci

A baboroszlán

  • tévésmaci
  • 2022. november 30.

Film

Amikor Sztupa és Troché az elhagyott fát keresték, Sztupa – nem lévén semminemű érintettsége a fa történetében – még a szokott alaposságánál is jóval keményebben tolta.

Nem tudta, hogy Trochénak miért fontos annyira, Troché nem is beszélte túl a dolgot, ellenkezőleg, inkább azt mutatta, hogy ez csak valami kósza hóbort, egy ötlet, ami kicsit beakadt neki, s nem engedi. Sztupa en général úgy volt vele, hogy amikor Troché ilyen lazát ad, de makacs is, akkor komoly dologról lehet csak szó. Ritkán látta ilyennek, mégis szerfelett jellemző magaviselete volt ez neki. Sztupa tehát igyekezett minél körültekintőbben eljárni, keresésnél ez amúgy is alapszabály. Körültekinteni, benézni mindenhová. Körültekinteni egyszer, kétszer, háromszor, aztán újra, be minden zugolyba. Mondjuk, egy fa esetében könnyebb a helyzet, az mégiscsak egy nagyobb valami, bár állhat magányosan, s lehet, hogy épp ezért akarja megtalálni Troché, s persze állhat egy erdő vagy mezővédő erdősáv kellős közepin is, mint tű a szénakazalban. A legjobb lenne célirányos kérdéseket feltenni, gondolta Sztupa, és én olyan fiú vagyok, aki még Trochénak is mer minden további, minden félsz nélkül kérdéseket feltenni. Hol keressük, Troché, nyilván ez lenne a legegyszerűbb és legcélravezetőbb, de Sztupa tudta a választ: nem tudom, ha tudnám, nem keresném, egyszerűen odamennék hozzá, szevasz, te fa, régen láttalak. Vagy valami ilyesmi. Azért elhagyott fa, Sztupám, te félnótás, mert elhagytam valahol, s nem tudom, hogy hol, azt is csak kábé sejtem, hogy mikor, a miértre meg az istennek sem találom a választ. Sztupa viszont nem szerette túlságosan, ha kioktatták, pedig tudta, hogy mindig nyerő helyzetbe kerül olyankor a kioktatóval szemben, s könnyebb lesz minden dolga, de mégsem szerette. Még Trochétól sem tűrte jól, ezért fel sem tette a kérdést. Nem tudjuk, hol van, ezért keressük, beletörődött. Maradt az alaposság, a sok benézés, felnézés, ködfátylak fellebbentése. Erdőjárás, hajnal a határban, parkok, terek, fasorok kutatása. Végül is egy fáról volt szó. Megismerni valamiről? Ennyit mégis megkockáztatott. S jött is a válasz, abban bízom, hogy ha látom, ráismerek. Értem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.