tévésmaci

A baboroszlán

  • tévésmaci
  • 2022. november 30.

Film

Amikor Sztupa és Troché az elhagyott fát keresték, Sztupa – nem lévén semminemű érintettsége a fa történetében – még a szokott alaposságánál is jóval keményebben tolta.

Nem tudta, hogy Trochénak miért fontos annyira, Troché nem is beszélte túl a dolgot, ellenkezőleg, inkább azt mutatta, hogy ez csak valami kósza hóbort, egy ötlet, ami kicsit beakadt neki, s nem engedi. Sztupa en général úgy volt vele, hogy amikor Troché ilyen lazát ad, de makacs is, akkor komoly dologról lehet csak szó. Ritkán látta ilyennek, mégis szerfelett jellemző magaviselete volt ez neki. Sztupa tehát igyekezett minél körültekintőbben eljárni, keresésnél ez amúgy is alapszabály. Körültekinteni, benézni mindenhová. Körültekinteni egyszer, kétszer, háromszor, aztán újra, be minden zugolyba. Mondjuk, egy fa esetében könnyebb a helyzet, az mégiscsak egy nagyobb valami, bár állhat magányosan, s lehet, hogy épp ezért akarja megtalálni Troché, s persze állhat egy erdő vagy mezővédő erdősáv kellős közepin is, mint tű a szénakazalban. A legjobb lenne célirányos kérdéseket feltenni, gondolta Sztupa, és én olyan fiú vagyok, aki még Trochénak is mer minden további, minden félsz nélkül kérdéseket feltenni. Hol keressük, Troché, nyilván ez lenne a legegyszerűbb és legcélravezetőbb, de Sztupa tudta a választ: nem tudom, ha tudnám, nem keresném, egyszerűen odamennék hozzá, szevasz, te fa, régen láttalak. Vagy valami ilyesmi. Azért elhagyott fa, Sztupám, te félnótás, mert elhagytam valahol, s nem tudom, hogy hol, azt is csak kábé sejtem, hogy mikor, a miértre meg az istennek sem találom a választ. Sztupa viszont nem szerette túlságosan, ha kioktatták, pedig tudta, hogy mindig nyerő helyzetbe kerül olyankor a kioktatóval szemben, s könnyebb lesz minden dolga, de mégsem szerette. Még Trochétól sem tűrte jól, ezért fel sem tette a kérdést. Nem tudjuk, hol van, ezért keressük, beletörődött. Maradt az alaposság, a sok benézés, felnézés, ködfátylak fellebbentése. Erdőjárás, hajnal a határban, parkok, terek, fasorok kutatása. Végül is egy fáról volt szó. Megismerni valamiről? Ennyit mégis megkockáztatott. S jött is a válasz, abban bízom, hogy ha látom, ráismerek. Értem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.