Visszhang: film

The Woman King – A harcos

Visszhang

Régimódi történelmi akciófilm, mai kérdésekre hangolva.

Amikor régi vágású történelmi akciófilmről beszélünk, olyan 90-es évekbeli kisklasszikusokra tessék gondolni, mint A rettenthetetlen, a Farkasokkal táncoló vagy Az utolsó mohikán. Ezek a filmek sosem történelmi hűségükről és az alapos háttérkutatásokról voltak híresek; a The Woman King is szabadon kezeli a tényeket, de a kötelező eufemizmus mellett a múlt csúfságait sem hallgatja el.

A nyugat-afrikai Benin mai területének egy részén a 17. és a 19. század között fennálló Dahomey királyságát egy elit női hadsereg védi, élükön a harcedzett, morózus Nanisca tábornokkal (Viola Davis). A prosperáló államot több irányból is veszély fenyegeti: a szomszédos törzsek és az európai rabszolga-kereskedők is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a fiatal, ambiciózus királyra (John Boyega). Míg a környező államok sajátjaik és hadifoglyaik eladásából remélnek gazdagságot, Ghezo király belátja, hogy hosszú távon a rabszolga-kereskedelem egész Afrika vesztét okozza majd. Gina Prince-Bythewood céltudatos, klasszikus vonalvezetésű rendezésében központi szerepet kapnak a látványos harcjelenetek, de kényelmesen ki tudnak bontakozni a (túlzottan azért nem összetett) hősei is. Emellett pedig a traumák – egyéniek és kollektívek – is helyet kapnak, s a személyes történet is szépen belesimul a nagyobb történelmi folyamatokba. Olyan szépen, hogy még a kliséket és a szappanoperai fordulatokat is megbocsátjuk. A The Woman King nem találja fel újból a történelmi akciófilmet, de olyan szenvedélyesen mesél, hogy lelkesedése minket is elragad.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.