Visszhang: film

The Woman King – A harcos

Visszhang

Régimódi történelmi akciófilm, mai kérdésekre hangolva.

Amikor régi vágású történelmi akciófilmről beszélünk, olyan 90-es évekbeli kisklasszikusokra tessék gondolni, mint A rettenthetetlen, a Farkasokkal táncoló vagy Az utolsó mohikán. Ezek a filmek sosem történelmi hűségükről és az alapos háttérkutatásokról voltak híresek; a The Woman King is szabadon kezeli a tényeket, de a kötelező eufemizmus mellett a múlt csúfságait sem hallgatja el.

A nyugat-afrikai Benin mai területének egy részén a 17. és a 19. század között fennálló Dahomey királyságát egy elit női hadsereg védi, élükön a harcedzett, morózus Nanisca tábornokkal (Viola Davis). A prosperáló államot több irányból is veszély fenyegeti: a szomszédos törzsek és az európai rabszolga-kereskedők is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a fiatal, ambiciózus királyra (John Boyega). Míg a környező államok sajátjaik és hadifoglyaik eladásából remélnek gazdagságot, Ghezo király belátja, hogy hosszú távon a rabszolga-kereskedelem egész Afrika vesztét okozza majd. Gina Prince-Bythewood céltudatos, klasszikus vonalvezetésű rendezésében központi szerepet kapnak a látványos harcjelenetek, de kényelmesen ki tudnak bontakozni a (túlzottan azért nem összetett) hősei is. Emellett pedig a traumák – egyéniek és kollektívek – is helyet kapnak, s a személyes történet is szépen belesimul a nagyobb történelmi folyamatokba. Olyan szépen, hogy még a kliséket és a szappanoperai fordulatokat is megbocsátjuk. A The Woman King nem találja fel újból a történelmi akciófilmet, de olyan szenvedélyesen mesél, hogy lelkesedése minket is elragad.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.