Mese a zsidó cipészről, aki olyan, őseire egyenesen az angyaloktól hagyományozott csodamasinára bukkan a pincében, amelynek segítségével a javításra leadott csukákba bújva a derék suszter átváltozhat a cipő tulajdonosává, s így, inkognitóban mintegy, fordíthatja ezt az adományt a maga hasznára vagy mások örömére, tehet vele rosszat vagy jót.
Az érzelmes és tanulságos mese kellő szakmai odafigyeléssel készült el. Az már maga kiemelkedő teljesítmény, hogy az alpári börleszkek ripacsériára régen rákapott mamlaszát, Adam Sandlert színészinek is bátran nevezhető alakításra sikerült rávenni. Ilyesmit utoljára talán ha másfél évtizede láthattunk nála, a Kótyagos szerelem című, amúgy nem különösebben átütő komédiában. És van dramaturgiai építkezés is, a kiszámítható fordulatok dacára némi sajátos hangulat, plusz társadalmilag szerfelett pozitív mondanivaló. Tényleg, egész kellemes a filmecske.
De azért ezt a végül porcukros érzelgésbe fulladó, pionyíros tanmesét, amelyben a jótét lélekké fejlődő iparos áldásos tevékenységének következtében végül a gaz pénzemberek járnak pórul, míg a jók meg sok pénz által üdvözülnek, nos, ezt a ragacsosan édes filmcukorkát nem más nyújtja át, mint az amúgy kiemelkedő tehetségű Tom McCarthy, Az állomásfőnök, A látogató és a Győzzünk már! alkotója, aki idáig valóban megindító sorsokat, igaz érzelmeket és az ember jobbik énjét csakugyan megszólító történeteket vitt filmre rendezőként. Tőle ez a felszínes, zsidó misztikába csomagolt, harmatos giccs több mint kiábrándító.
Forgalmazza a Big Bang Média