Taylor Sheridan munkássága

A cowboy, ha könnyezik

Film

Két forgatókönyv lehetséges. Taylor Sheridan csalhatatlan szimattal érzi a korszellem bukéját és meglelte a receptet, amelyet eddig csak kevesen alkalmaztak ebben a formában, viszont a kábeltévék és a streamingszolgáltatók által kielégítetlenül hagyott tömegek vadul szomjazzák azt.

A hatásos elegy részét képezi az Egyesült Államok kétes, múló dicsősége iránti diszkrét nosztalgia, a hagyományos amerikai férfivirtus halványulásának megéneklése és elsiratása, a Közép-Nyugat és a rozsdaövezet dicső napjainak és kiábrándító jelenének számbavétele. A másik lehetőség, hogy Sheridan olyannyira tanácstalan a mai polarizált, mély árkokkal szabdalt politikai játéktérben, hogy vaktában lövöldözve beletalált a decens partvidéki értelmiség kényes ízlésébe (ha másképp nem, hát felháborodás útján) és a Trump által feltüzelt „magukra hagyottak” indulataiba is, akik ideális egójukat (lásd a Yellowstone nagybirtokos klánja) és szomorú valóságukat is (A préri urai) felfedezhetik munkáiban (miközben az anyagi nehézségeket hírből sem ismerő Trump-párti véleményvezérek is örvendezhetnek).

A napszámos lantot ragad

Akármelyik verzió is az igaz, Sheridan sikerének titka talán pont az el nem köteleződés, a gesztusok gyakorlása és visszavonása mindkét oldal irányában. Mindenesetre a Yellowstone negyedik évadának nézőszámai magukért beszélnek: mind az évadnyitó, mind az évadzáró epizódok 8–9 milliós nézőszámokat produkáltak (újra nagy volt az izgalom a Nielsen tévésnézőszám-mérései körül, amelyek jelentősége egyre apad a streamingszolgáltatók térnyerésének árnyékában). Ezzel megközelítette a legnépszerűbb kábeltévés sorozatok értékeit (Trónok harca, Breaking Bad, Mad Men, The Walking Dead). Bár a kábeltévé aranykorának számaihoz képest ez elég kiábrándító (a Jóbarátok, a Seinfeld és a Cheers esetében 50–80 milliós volt a nézettség), a streamingsorozatok egyre zajosabb (és nonlinearitásuk miatt nehezebben mérhető) sikereinek fényében így is szép teljesítmény. A Yellowstone épp azoknak az ötvenes, fehér, férfi kábel-előfizetőknek imponál, akiket nem kell flancos és drága közösségimédia-kampányokkal feltüzelni egy-egy új sorozatra (sokan talán épp az otthoni karantén unalmában kattantak rá). Míg a kritika és a közösségi média az Utódlás körül forgolódott, a hasonlóan mocskos családi fenekedéssel hódító Yellowstone csendben gyűjtötte rajongóit. Sheridan a siker láttán már birodalomépítésben gondolkodik; két spinoff is készül a sorozathoz. Az 1883 a minden hájjal megkent John Dutton (Kevin Costner) őseinek felemelkedését mutatja be, míg a 6666 egy valóban létező legendás texasi ranch mindennapjait követi majd, néhány Yellowstone-mellékszereplőt is beillesztve a cselekménybe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."