Taylor Sheridan munkássága

A cowboy, ha könnyezik

Film

Két forgatókönyv lehetséges. Taylor Sheridan csalhatatlan szimattal érzi a korszellem bukéját és meglelte a receptet, amelyet eddig csak kevesen alkalmaztak ebben a formában, viszont a kábeltévék és a streamingszolgáltatók által kielégítetlenül hagyott tömegek vadul szomjazzák azt.

A hatásos elegy részét képezi az Egyesült Államok kétes, múló dicsősége iránti diszkrét nosztalgia, a hagyományos amerikai férfivirtus halványulásának megéneklése és elsiratása, a Közép-Nyugat és a rozsdaövezet dicső napjainak és kiábrándító jelenének számbavétele. A másik lehetőség, hogy Sheridan olyannyira tanácstalan a mai polarizált, mély árkokkal szabdalt politikai játéktérben, hogy vaktában lövöldözve beletalált a decens partvidéki értelmiség kényes ízlésébe (ha másképp nem, hát felháborodás útján) és a Trump által feltüzelt „magukra hagyottak” indulataiba is, akik ideális egójukat (lásd a Yellowstone nagybirtokos klánja) és szomorú valóságukat is (A préri urai) felfedezhetik munkáiban (miközben az anyagi nehézségeket hírből sem ismerő Trump-párti véleményvezérek is örvendezhetnek).

A napszámos lantot ragad

Akármelyik verzió is az igaz, Sheridan sikerének titka talán pont az el nem köteleződés, a gesztusok gyakorlása és visszavonása mindkét oldal irányában. Mindenesetre a Yellowstone negyedik évadának nézőszámai magukért beszélnek: mind az évadnyitó, mind az évadzáró epizódok 8–9 milliós nézőszámokat produkáltak (újra nagy volt az izgalom a Nielsen tévésnézőszám-mérései körül, amelyek jelentősége egyre apad a streamingszolgáltatók térnyerésének árnyékában). Ezzel megközelítette a legnépszerűbb kábeltévés sorozatok értékeit (Trónok harca, Breaking Bad, Mad Men, The Walking Dead). Bár a kábeltévé aranykorának számaihoz képest ez elég kiábrándító (a Jóbarátok, a Seinfeld és a Cheers esetében 50–80 milliós volt a nézettség), a streamingsorozatok egyre zajosabb (és nonlinearitásuk miatt nehezebben mérhető) sikereinek fényében így is szép teljesítmény. A Yellowstone épp azoknak az ötvenes, fehér, férfi kábel-előfizetőknek imponál, akiket nem kell flancos és drága közösségimédia-kampányokkal feltüzelni egy-egy új sorozatra (sokan talán épp az otthoni karantén unalmában kattantak rá). Míg a kritika és a közösségi média az Utódlás körül forgolódott, a hasonlóan mocskos családi fenekedéssel hódító Yellowstone csendben gyűjtötte rajongóit. Sheridan a siker láttán már birodalomépítésben gondolkodik; két spinoff is készül a sorozathoz. Az 1883 a minden hájjal megkent John Dutton (Kevin Costner) őseinek felemelkedését mutatja be, míg a 6666 egy valóban létező legendás texasi ranch mindennapjait követi majd, néhány Yellowstone-mellékszereplőt is beillesztve a cselekménybe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.