Film

A dán doktor

Nikolaj Arcel: Egy veszedelmes viszony

Film

A felvilágosodással csak a baj van - sokat mesélhetett volna erről Johann Friedrich Struensee, de szegény feje (Mads Mikkelsen megformálásában) még azelőtt porba hullott, hogy használati utasítást adhatott volna a gyakorlati megvalósítás főbb pontjaihoz. De ha csak ennyi, a dán főuraknak nem tetsző reformok bevezetése járult volna hozzá a tizennyolcadik századi jó doktor lenyakazásához, a himlőoltás korabeli specialistája, a száj- és körömfájás kórisméjének lejegyzője aligha éli meg (áttételesen persze) a filmfeldolgozást. Hát még egy olyan prémium kategóriás feldolgozást, melyben minden dánok legnagyobbika, a fent említett Mads mászik magasra a társadalmi ranglétrán. Nem, ehhez kellett a bulvár is, az 1700-as évek dán udvari bulvárja. Story magazin, koppenhágai kiadás, cirka 1770: meg nem erősített, de szobalányi körökből származó jelentések szerint Struensee udvari doktort a fiatal királyné, Karolina Matild karjaiban látták, mélyen a csinos koronás főbe feledkezve. Bors, 9 hónappal később: a királyné egészséges leánygyermeknek adott életet, miközben Struensee doktort a szokásosnál is gondterheltebb arckifejezéssel kapják rajta, amint maga elé bámul. A király mindeközben a gyengeelméjű uralkodók háborított életét éli, hol kutyáját emeli politikusi rangra, hol egy színházi előadást szakít meg rövid monológgal. De ami a legfontosabb: gyermeki áhítattal csüng Struensee minden szaván, mely szavak - a doktor gyors felemelkedése révén - hamar törvényi erőre is emelkednek. A himlőnek annyi, jöhet a felvilágosult abszolutizmus! Több se kell a kiváltságaikat joggal féltő uraknak és udvaroncoknak; nekik Struensee feje kell meg az elmeszelt apanázsuk. A dán filmnek egy sor más műfaj mellett már megint sikerült valamit világszínvonalon elsajátítania, s ez a valami nem más, mint őfőméltósága, a rizsporos brit történelmi film. Semmivel sem alávalóbb, ahogy Mads Mikkelsen rohan a vesztébe, mint ahogy - szinte percre pontosan ugyanezekben az időkben - Keira Knightley teszi A hercegnő című gyertyafényes mozidarabban.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.