Film

A pankrátor kísérőfilmjeként a héten mozikba kerülő A repülés története a Cannes-i Filmfesztiválon a "Rendezők két hete" szekcióban versenyez.

Rendkívül erős és fontos, a könnyűzenei verslemezek történetében új fejezetet nyitó albumot készített nyolc Radnóti-költeményből a Napra együttest vezető Both Miklós - erről beszélgettünk.

Korunk egyik legkeresettebb európai színésznője. Pár éve a Stasi zsarolta színésznőként (A mások élete) meg sem állt az Oscarig, majd Ulrike Meinhofként (A Baader-Meinhof csoport) az Oscar előszobájáig jutott, és csütörtöktől Clara Schumannként tündököl a pesti vásznakon (Clara). A Berlinben élő művésznővel telefonon beszéltünk.

Idén ő a Cannes-i Filmfesztivál (május 13-24.) zsűrijének elnöke, ám előtte és utána folyamatosan dolgozik, az egyik filmet készíti a másik után - csak épp Magyarországra nem jutnak el a filmjei. Párizsban találkoztunk vele.

A Holland Kulturális Fesztivál vendégeként látogatott Budapestre a legkivált rockzenészek portréfotósaként és videoklip-rendezőként ismert Anton Corbijn (fotói július 5-ig a Ludwig Múzeumban láthatók). Corbijn első nagyjátékfilmjét, a Controlt ugyan már tavaly bemutatták a hazai mozik, a közönségtalálkozóval egybekötött múlt csütörtöki vetítésére mégis zsúfolásig megtelt az A38 nagyterme. Amíg pergett a film, mi az étteremben faggattuk a nyolcvanas-kilencvenes évek vizuális kultúrájának egyik kulcsfiguráját, aki a fotósoktól azt kérte, ne fényképezzék az interjúk alatt.

1970 óta működik a világ színpadain, legutóbb viszont Bernhard Schlink A felolvasó című regényét alkalmazta mozivászonra - a film egy hete nálunk is látható. Az órák, a Végzet, a Bőség, a Wetherby, a Via Dolorosa, a Licking Hitler, az Amy világa West Enden, Broadway-n és Hollywoodban egyként járatos szerzőjével a Berlinalén beszéltünk.

28 évesen három verseskötet szerzője, számos díj birtokosa: sikeres fiatal költő. Lapunk egy évvel ezelőtti irodalmi listájára két művét is beszavazták a pontozók. Most egy kisregényen végez utolsó simításokat, és hamarosan megjelenik Lorca-átiratokat tartalmazó könyve - ezekről is beszélgettünk. Urfi Péter

Úgy a film közepén csendül fel zongorán a címbe foglalt gyermekdal. Soha el nem felejtelek, satöbbi, satöbbi - milyen szép szerelmi vallomás is lehetne, ha az volna.

Magyarország egyik legendás underground csapata, a Vágtázó Halottkémek 2001-ben oszlott fel. A Vágtázó Életerő április 25-i koncertje a Petőfi Csarnokban pedig azért lesz a tavasz egyik legjelentősebb hazai megmozdulása, mert ezen a néven a VHK klasszikus felállásának magja, vagyis Grandpierre Attila énekes, Németh "Fritz" László és Molnár "Lujó" Lajos gitárosok, Mestyán Ádám basszusgitáros és Balatoni "Boli" Endre üstdobos idézi meg a legendás zenekar munkásságát egy új dobossal, a Yavából érkezett Szabó Kristóffal kiegészülve. A meglehetősen ígéretes zenekari próbába való belehallgatás után ebből az apropóból kérdeztük a csapat tagjait.

Már 20 éve a pályán van, ám első jelentős sikerét csak tavaly könyvelhette el. Az egy párizsi iskola tanévét elmesélő Az osztály című filmje (ami a héten kerül a pesti mozikba) Cannes-ban elnyerte az Aranypálmát, ami annál is nagyobb szó, mert utoljára 21 éve sikerült ilyen francia rendezőnek (Maurice Pialat: A Sátán árnyékában). Münchenben beszélgettünk a direktorral.

Bozsik Yvette megbízhatóan kiszámíthatatlan, a műfaji határokkal nem törődő táncos-koreográfus-rendező. Munkái (klasszikus zenére készült táncdarabok, színházi revük, gyermekelőadások) rendre meghökkentik a közönséget. Az Operaházban koreografált Menyegző idén Lábán Rudolf-díjat kapott, néhány hónapja pedig sikerrel mutatta be a Kamrában a Lány, kertben című, saját társulatával készített zenés-táncos kabarét.

Tudja a manó, hogy mit szólna a művelt világ kifinomultabb része, ha mondjuk egy magyar filmben téliszalámival nyilazó pulikutyák fürdenének a tokajiban. Felteszem, röhögnének, ami arra utalna, hogy a művelt világ (különösen a kifinomultabb fele) kettős mércével mér.

Edelényi János új filmjének felütése roppant módon emlékeztet Janisch Attila 1991-es Árnyék a havonjának kezdésére. A hősök (akkor Miroslav Baka, most Lukáts Andor) bankrablásba keverednek: "rosszkor vannak rossz helyen".

A Francia Filmnapokon (április 15-26.) mutatják be a Kóristákat is jegyző Christophe Barratier dalos kedvű történelmi múltidézését, az 1936-ban játszódó Külvárosi mulatót. A rendezővel a film főszerepét játszó városban, Párizsban beszélgettünk.