„A hitelesség ritka madár” – Roberto Andò filmrendező

Film

Mit keres A nagy szépség sztárja szerzetesként a világ csúcspolitikusai között? A Titkok és vallomások rendezőjével beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Az Éljen a szabadságban az olasz politikai élet ellentmondásait vizsgálta. Most a nemzetközi gazdasági élet elitjét piszkálgatja.

Roberto Andò: Már régóta érdekel a hatalomgyakorlás gépezete. Az előző filmemben a politika kiüresedésével foglalkoztam, a politikusok szorongásaival, a felelősség elhárításával. Korunkat láthatatlan gazdasági folyamatok határozzák meg. Ezért találtam ki egy reális alaphelyzetet a G8-ak csúcstalálkozójáról, ahová megfigyelőként gyakran meghívnak ismert személyiségeket a kultúra, a művészetek területéről is. Az én „találmányom” Salus, a karthauzi szerzetes, aki a maga letisztultságával, csendjével földönkívülinek számít e társaságban. Megjelenése behozza a kételyt.

magyarnarancs.hu: Nem tart attól, hogy a sok idézettel a Bibliától Szent Ágostonon át Georges Bataille filozófiai téziseiig túlságosan metafizikai szintre vitte a filmet?

RA: Nem titkolt szándékom, hogy magasabb szinten is megszólítsam a nézők lelkiismeretét. A mai közönség túlságosan elkényelmesedett. Folyamatos támadások érik az ingerküszöbét a véres krimik, akciómozik, horrorfilmek révén. Szükség van olyan figurákra, akikkel azonosulhat. Manapság a deviáns figurák, a rossz fiúk vannak úgymond divatban. A forgatókönyvírók és a rendezők is a könnyebb utat választják, a bűnelkövetőket emelik piedesztálra. Toni Servillóval (interjúnk vele itt), akihez sok évtizedes barátság fűz és az alkotótársam, ezzel az irányzattal megyünk szembe. A negatív hősök mítosza helyett a pozitív hős lehetséges változatát, Salus figuráját is közösen alkottuk meg. Úgy érzem, hogy ez felelősség kérdése.

Ando és Servillo

Servillo és Andò

 

magyarnarancs.hu: A keresztény tanokat hitelesen képviselő Ferenc pápával rokon figura Salus; irgalomra, együttérzésre inti a világ vezetőit.

RA: Igen, mindenképpen Ferenc pápa jelenti a mércét. Egyedül van a maga tisztaságával, mégis olyan erős a kisugárzása, hogy ő uralja a színpadot, még a politikai színpadot is. Szavainak, nyelvezetének politikai értelme van egy olyan világban, amit a pénzemberek kinyilatkoztatásai uralnak. Szerintük nincsenek alternatívák, azt kell követni, amit a profitérdekek sugallnak. Ferenc pápa tükröt tart elénk, felébreszti a lelkiismeretünket arra vonatkozóan, hogy nem birtokolhatunk mindent olyan módon, ahogyan tesszük. A visszatérést hirdeti az élet valódi értékei felé. Amink van, amit termelünk, kötelességünk megosztani azokkal, akik hiányt szenvednek. A szó legnemesebb értelemében vett politikai súlya van a szavainak. Különösen most, amikor emberi mivoltunkban kell vizsgáznunk olyan égető kérdésben, mint a menekültválság. A politika névtelen, jeltelen masszának tekinti azokat az embereket, akik háborúk sújtotta övezetekből menekülnek. A civilizált nyugat hajlamos megfeledkezni arról, hogy az emberiség történetében mindig is voltak tömeges népvándorlások. Nem fog célba érni egyes politikusok azon elképzelése, hogy hatalomféltésből, a szavazók megnyeréséből falakat építenek a menekültek előtt. Az elutasítás, a kizárás nem az ember, hanem az ördög politikája. Ha csak azokra a honfitársaimra gondolok, akik Amerikában találtak maguknak új hazát. Mi lett volna velük, ha New Yorkban partot érve, kiutasítják őket a befogadás helyett? A könyörtelen populizmusnak, amit egyes európai országok, köztük Magyarország hivatalos politikája is képvisel, semmi köze a valósághoz, az észérvekhez. Kizárólag a megkülönböztetés, az elutasítás ördögi eszméjével rokon.

false

magyarnarancs.hu: Fellini asszisztenseként kezdte a filmes pályafutását. Az álmokon keresztül politizáló rendezőnek tartotta őt.

RA: Az És a hajó megy című filmben voltam Fellini asszisztense, ami kétségkívül megelőzte a nyugati világ politikai hajótörését. A neorealizmustól Fellinin át Rosi vagy akár Visconti mozijáig, akiknek szintén a munkatársa voltam, az olasz film mindig is a valóság és a képzelet határán találta meg az önazonosságát. A neorealizmus egyszerű valóságképlete már túlhaladott. Igyekszem hidat találni a valóság és a képzelet között úgy, hogy közben a társadalmi folyamatok nyugtalanságát is szem előtt tartom. Az én mozim a valóság másik arcára, a rejtett dolgokra kíván ablakot nyitni.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.