„A hitelesség ritka madár” – Roberto Andò filmrendező

Film

Mit keres A nagy szépség sztárja szerzetesként a világ csúcspolitikusai között? A Titkok és vallomások rendezőjével beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Az Éljen a szabadságban az olasz politikai élet ellentmondásait vizsgálta. Most a nemzetközi gazdasági élet elitjét piszkálgatja.

Roberto Andò: Már régóta érdekel a hatalomgyakorlás gépezete. Az előző filmemben a politika kiüresedésével foglalkoztam, a politikusok szorongásaival, a felelősség elhárításával. Korunkat láthatatlan gazdasági folyamatok határozzák meg. Ezért találtam ki egy reális alaphelyzetet a G8-ak csúcstalálkozójáról, ahová megfigyelőként gyakran meghívnak ismert személyiségeket a kultúra, a művészetek területéről is. Az én „találmányom” Salus, a karthauzi szerzetes, aki a maga letisztultságával, csendjével földönkívülinek számít e társaságban. Megjelenése behozza a kételyt.

magyarnarancs.hu: Nem tart attól, hogy a sok idézettel a Bibliától Szent Ágostonon át Georges Bataille filozófiai téziseiig túlságosan metafizikai szintre vitte a filmet?

RA: Nem titkolt szándékom, hogy magasabb szinten is megszólítsam a nézők lelkiismeretét. A mai közönség túlságosan elkényelmesedett. Folyamatos támadások érik az ingerküszöbét a véres krimik, akciómozik, horrorfilmek révén. Szükség van olyan figurákra, akikkel azonosulhat. Manapság a deviáns figurák, a rossz fiúk vannak úgymond divatban. A forgatókönyvírók és a rendezők is a könnyebb utat választják, a bűnelkövetőket emelik piedesztálra. Toni Servillóval (interjúnk vele itt), akihez sok évtizedes barátság fűz és az alkotótársam, ezzel az irányzattal megyünk szembe. A negatív hősök mítosza helyett a pozitív hős lehetséges változatát, Salus figuráját is közösen alkottuk meg. Úgy érzem, hogy ez felelősség kérdése.

Ando és Servillo

Servillo és Andò

 

magyarnarancs.hu: A keresztény tanokat hitelesen képviselő Ferenc pápával rokon figura Salus; irgalomra, együttérzésre inti a világ vezetőit.

RA: Igen, mindenképpen Ferenc pápa jelenti a mércét. Egyedül van a maga tisztaságával, mégis olyan erős a kisugárzása, hogy ő uralja a színpadot, még a politikai színpadot is. Szavainak, nyelvezetének politikai értelme van egy olyan világban, amit a pénzemberek kinyilatkoztatásai uralnak. Szerintük nincsenek alternatívák, azt kell követni, amit a profitérdekek sugallnak. Ferenc pápa tükröt tart elénk, felébreszti a lelkiismeretünket arra vonatkozóan, hogy nem birtokolhatunk mindent olyan módon, ahogyan tesszük. A visszatérést hirdeti az élet valódi értékei felé. Amink van, amit termelünk, kötelességünk megosztani azokkal, akik hiányt szenvednek. A szó legnemesebb értelemében vett politikai súlya van a szavainak. Különösen most, amikor emberi mivoltunkban kell vizsgáznunk olyan égető kérdésben, mint a menekültválság. A politika névtelen, jeltelen masszának tekinti azokat az embereket, akik háborúk sújtotta övezetekből menekülnek. A civilizált nyugat hajlamos megfeledkezni arról, hogy az emberiség történetében mindig is voltak tömeges népvándorlások. Nem fog célba érni egyes politikusok azon elképzelése, hogy hatalomféltésből, a szavazók megnyeréséből falakat építenek a menekültek előtt. Az elutasítás, a kizárás nem az ember, hanem az ördög politikája. Ha csak azokra a honfitársaimra gondolok, akik Amerikában találtak maguknak új hazát. Mi lett volna velük, ha New Yorkban partot érve, kiutasítják őket a befogadás helyett? A könyörtelen populizmusnak, amit egyes európai országok, köztük Magyarország hivatalos politikája is képvisel, semmi köze a valósághoz, az észérvekhez. Kizárólag a megkülönböztetés, az elutasítás ördögi eszméjével rokon.

false

magyarnarancs.hu: Fellini asszisztenseként kezdte a filmes pályafutását. Az álmokon keresztül politizáló rendezőnek tartotta őt.

RA: Az És a hajó megy című filmben voltam Fellini asszisztense, ami kétségkívül megelőzte a nyugati világ politikai hajótörését. A neorealizmustól Fellinin át Rosi vagy akár Visconti mozijáig, akiknek szintén a munkatársa voltam, az olasz film mindig is a valóság és a képzelet határán találta meg az önazonosságát. A neorealizmus egyszerű valóságképlete már túlhaladott. Igyekszem hidat találni a valóság és a képzelet között úgy, hogy közben a társadalmi folyamatok nyugtalanságát is szem előtt tartom. Az én mozim a valóság másik arcára, a rejtett dolgokra kíván ablakot nyitni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.