Film

A kertész titka

  • 2017. július 8.

Film

Ha a köldökzsinór elnyiszálása után egy vécépadlón hagyják az ember lányát, az nem kifejezetten vígjátéki alaphelyzet. Ha mindezen körülményekről 16 év után, identitását, helyét kereső, lázadó kamaszként értesül a születésével kapcsolatos adminisztrációban szereplő egyetlen személytől, aki ezek szerint nem a remélt anya, annak már kifejezetten drámai irányba kellene tolnia a mesét. De nem ebben a filmben, amelynek hőse nem is a kislány, hanem a kitartó – mit tesz isten – újságírónő, tévés személyiség, aki eltökéli, hogy a titkokról a fátylat fellebbenti, a tinédzsernek az ő jó édesanyját előkeríti, magamagának pedig megoldja végre sajnálatosan kudarcos magánéletét. Mit neki a nyomozás során közelbe kerülő drogbiznisz és pornóipar: a tündérmesének tündérmeseként kell végződnie, legfeljebb nem a fehér paripát üli meg a kéjsóvár ifjúságát visszasíró, élemedett herceg, a gonosz mostoháról meg kiderül, hogy se nem gonosz, se nem mostoha. Van hát pozitív üzenet, szeretet, jóság, megbánás, összeborulás. Boldogság. Mondjuk, poén nem sok van, pedig az egy ilyen komikusnak (is) szánt dolgozatban valamelyest hígítaná a nyálkoncentrációt.

Nekem viszont kéne egy olyan kamera, ami a mamakutatást tévéműsorként rögzítő főszereplő kezében van: a keresőbe sose néz, élességet, fényerőt nem állít, mindig a riportalanyok köldökére szegezi az optikát, egy darab ötcentiméteres mikrofon van rajta – és mégis mindig jól komponált és exponált képek jönnek ki belőle, tökéletes hanggal. Mondom, hogy tündérmese.

Forgalmazza a Cirko Film – Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.