Film

A komornyik

  • - kg -
  • 2013. december 28.

Film

Robin Williams elég ijesztő az Ovális Irodában festegető Eisenhowerként, mintha még mindig az Éjszaka a múzeumban valamelyik figuráját adná, vagy a Batmanből a Pingvint, de James Marsden tűrhető Kennedy, míg Liev Schreiber Lyndon B. Johnsonként kifejezetten szórakoztató, ahogy a fehér házi klotyón ülve irányítja az országot, és ízesen niggerezik. John Cusack Richard Nixonként érvényes próbálkozás Trükkös Dick gyors, de hatékony eszközökkel megejtett felskiccelésére (Cusack még tokát is növesztett az alkalomra - Oscart neki!), Alan Rickman és Jane Fonda Reagan házaspárja pedig mintha a Saturday Night Live Halloween-különkiadásából ugrott volna elő a kiskorúak rémisztgetésére. Rajtuk kívül van a filmnek rendes főszereplője is, hiszen a felsoroltak csak néhány percre ugrottak be, hogy a kamerába mondják, ki milyen politikát folytat a négerek/feketék/afroamerikaiak jogai ügyében.

A főszereplő a fehér házi komornyik, az amerikai film tipikus alakja, a nagy idők kis tanúja, egy derék ember, akivel csak úgy megesik a történelem. Ha fehér és gyermeki mosolyú, akkor Forrest Gumpnak hívják, ha fekete és összeszorított szájjal mosolyog, akkor Cecilnek. Forrest Whitaker Golden Globe-ot, Oscart és Arany Tulipánt érő alakításában a féltucatnyi elnököt kiszolgáló komornyik egy szelíd múzeumi audioguide; ha így, és nem filmként nézzük, A komornyik remek oktatási segédanyag. 132 percben közel 80 év amerikai történelmét veszi át egy fekete komornyik, a fekete komornyik felesége és a fekete komornyik lázadó gyermeke szemszögéből.

Az A Company bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.