Film

A kutyám nélkül sehova

  • 2018. szeptember 9.

Film

A levitézlett ciprusi görög popzenész nem tudja kifizetni adósságait, nem tud szembenézni sikertelenségével, nem tudja feldolgozni barátnője távozását, de leginkább élni nem tud szeretett városában, az amúgy 45 éve görög és török részre szakadt, szögesdrót akadállyal, ENSZ-katonák felügyelte pufferzónával és fegyveres határőrizettel elválasztott Nicosiában – amelyet örökre elhagyni tervez. Ám kutyája átslisszol az ellenséges „országba”, s ő, szembeszállva a helyi maffiával, EU-s bürokráciával, legyőzve előítéleteit, félelmeit, az eb keresésére indul.

A film nemzetközi sikerét feltehetőleg annak köszönheti, hogy egy nagyon komplikált, nagyon feszült, ellenségeskedéssel terhelt helyzetet tematizál, szándéka szerint könnyed, mindenkinek elfogadható modorban. Kritika tekintetében a csipkelődésnél, a sztereotípiák kifigurázásánál tovább nem is merészkedik, kényesen ügyel az egyensúlyra, s szájbarágásig egyértelműen állítja azt, hogy a nagypolitikai játszmák árnyékában a kisemberek felismerhetik az ellenségnek vélt másikban a voltaképpeni sorstársat, s az összefogás segít a konfliktusok megoldásában. E jámbor tanulsághoz azonban ne várjuk a bosnyák–szerb testvérháború mögötti mentális beszűkültség abszurditását leleplező Senkiföldje (Danis Tanović, 2001) kegyetlenül groteszk humorát vagy az egymás zsigeri elutasításán alapuló izraeli–arab ellentét megalapozatlanságát finom életképekben kifejező A zenekar látogatása c. film (Eran Kolirin, 2007) esendő humanizmusát. De amúgy persze: jó lenne békességben élni egymás mellett. Mindenhol.

Forgalmazza a Cirko Film

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.