Dokumentumfilm

A nagy lövés

Žiga Virc: Houston, van egy kis gondunk!

  • Bori Erzsébet
  • 2018.02.18 13:01

Film

A címben citált humoros szállóigét az Apollo–13 küldetésének és az erről készült filmnek köszönhetjük – na meg annak, hogy a nem is kicsi és nem is csak egy probléma dacára az űrhajó szerencsésen visszatért. Addig azonban sok víz folyt le a Dunán Belgrádig.

Žiga Virc dokumentumfilmje az amerikai–jugoszláv rakétaprogram (sic!) egy tragikomikus epizódját dolgozza fel, a jugóktól megszokott lendülettel és szarkazmussal. Már a téma is abszurd, nem csoda, ha egy ideig dolgozik bennünk a gyanú, hogy ez nem lehet igaz, áldokut vagy mocumentaryt látunk, Makavejev után szabadon. Vagy Želimir Žilnik után, aki éppen filmünk egyik főhősét viccelte meg a Tito újra köztünkben.

Az ötvenes-hatvanas évek a hidegháború és a két tábor ádáz versengésének kora, míg a két oldal között az ún. el nem kötelezett országok élik világukat. E csoportozat prominens alakja Tito, aki fáradságos munkával építi a szocializmust, valamint saját kultuszát, és nem veti meg a luxust, sőt. Világsikerre vágyva adja áldását a jugoszláv űrprogramra, amelyet egy szlovén tudósnak az 1920-as évekből fennmaradt rakétaterveire alapoznak. A dolog fejlettsége a német mérnökhallgatók első világháború utáni kísérleteinek szintjén lehet, ahonnét még elég hosszú út vezetett a V2-ig. A jugók legsikeresebb kilövése az olasz felségvizekig juttat egy malacot, de nincs pénz a folytatásra, és a nagy ívű projekt hamvába hal.

Ám ’57-ben a szovjet Szputnyik–1 teljes kétségbeesésbe dönti az amerikaiakat, lázas kutatásba fognak, megalakul a NASA, a CIA pedig előáll a szigorúan titkos jugoszláv rakétáról szerzett infókkal. És innentől átzuhanunk egy Kusturica-szerű bohózatba, holott még mindig egy dokumentumfilmet nézünk, sok remek archív felvétellel, oknyomozó történész-levéltárossal, eredeti helyszínekkel, a korszak és az események közvetlen tanúival, ahogy azt kell. És Slavoj Žižekkel, aki – zokniban és klubfotelban – szociálpszichológiai kontextusba teszi az egész cifra ügyet.

Azért maradnak kétségeink. Való igaz, hogy a sok „szigorúan bizalmas” pecsét, a bonyolult fedett manőverek súlyt és hitelt tudnak adni egy történetnek, de látatlanban, puszira kifizetni mai áron 50 milliárd dollárt (a NASA akkori költségvetésének a háromszorosát) egy délkelet-európai diktátornak? Ekkora fiaskót tényleg csak egy Holdra szállással egybekötött fél évszázados titkosítással lehet feledtetni.

A Houston… járt már nálunk, egy-két éve a Verzió is vetítette, de akinek kimaradt, annak itt az új lehetőség e remekült megcsinált és történelmi tanulságokban is bővelkedő dokumentumfilmre.

A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (2018. január 24–28.) műsorán

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.