Film

A nagymester

Film

Mondhatnánk, hogy Wong Kar-wai filmje igazi wuxia, amely a kungfuhős életét, kalandjait beszéli el; ám igazából csak annyit mondhatunk, hogy A nagymester annak készült, de nem lett az. Az Ip Man életét feldolgozó nagyszabású mozi nem igazán marad meg az életrajz keretei között, ami talán nem is baj.

Így sokkal inkább a harcművészeti iskolák csatáiba, a nagycsaládok és stílusok 30-as évektől követett, nem túl finom küzdelmeibe tekinthetünk bele. Az azonban, hogy ki kivel, miért és milyen elvek nevében küzd a történelmi tablóképekkel aláfestett kungfuódában, elég hamar követhetetlenné válik. A történet és a ritka, de annál enigmatikusabb, néhol szerencsesütibe illő kínai bölcsességekből összeálló dialógusok nem visznek sehova - Bruce Lee mesterének életrajza így mozgó festmény vagy jól komponált táncdarab marad.

Annak viszont nagyon jó. A harcjelenetekben annyi feszült agresz-szió és finomság van egyszerre, amennyit ritkán látunk európai vagy hollywoodi produkciókban. Gyönyörű, alapvetően a ritmusra alapozott, iszonyú precízen kidolgozott képi világot kapunk. Ha a történet nem is, ez bizonyára a vászon elé köti a nézőt - az atmoszférateremtés hihetetlenül erős. Az üresség viszont így is fájdalmas, a tiszteletadás igénye és a pátosz pedig olyannyira hangsúlyos, hogy az már-már giccs. A harcművészet formavilága mögött csupán némi nyugati szemnek mutogatott egzotikumot találunk - működhetne ez is, ha a rendező önkritikus akart volna lenni választott műfajával szemben... Ebben azonban a legkevésbé sem lehetünk biztosak.

Forgalmazza az MTVA; interjúnk a rendezővel online felületünkön olvasható

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.