Film

A százéves ember, aki kimászott az ablakon, és eltűnt

  • 2014. július 5.

Film

A film alapját képező sikerkönyv magának a 20. századnak kíván ún. görbe tükröt állítani. Kissé lökött, különösebben csak a robbantások iránt érdeklődő, ám hosszú életű hőse hagyván sodortatni magát az eseményekkel, bejárja a világot: egy sivár svéd faluból indulva a spanyol polgárháborún, az atombomba megszületésén, a Gulagon és a párizsi '68-on, majd a hidegháború lezárásán át érkezik meg egy másik sivár svéd faluba - egy bőröndnyi pénzzel, bűnbanda elől menekülvén.

A szatirikus lektűr százéves hőse abszolút kívülálló; annyira együgyű, hogy mindenfelé bölcsként tekintenek rá. Bár kontinenseket jár be, rendszereket ismer meg, történelmi fordulópontokat él át - semmiféle fejlődésen nem megy át.

A filmváltozat két síkon futtatja a történetet. A jelenkori, öregek otthonából megszökős, bőröndös marháskodás nem tartogat különösebb meglepetéseket: pofákat vágnak, ordítanak, elefántszaron elcsúszva lelik halálukat. A történelmi eseményeket hátulnézetből láttató jelenetek viszont egyebek közt az Isten hozta, Mr... vagy a Forrest Gump c. filmekre hajaznak, de a Picasso kalandjait is nyilván többször megnézték a szerzők. Nem volna baj, csak itt a színvonal jóval alacsonyabb. Ahogy a színtelen-szagtalan főszereplő (Robert Gustafsson) nem ér a nyomába Peter Sellers, Tom Hanks vagy honfitársa, Gösta Ekman klasszikus kreténjeinek, a film is inkább a magyar Üvegtigris színvonalát közelíti. Fel is kérték szinkronizálásra az utóbbi film szereplőit, akik rendelkezésre bocsátják ismert hanghordozásukat.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.