Film

Demóna

  • - kg -
  • 2014. július 5.

Film

Ez is valami ultraliberális izé lehet, akárcsak a szólásszabadság, hogy mostanában a mesék főgonoszait is meg kell érteni; pfuj, minő luciferi megdicsőülés ez, arcpirító deviancia, jöjjenek a buszok vidékről, tüntessünk a Demóna ellen, vagy ha nem megy, B tervként ráküldhetnénk a harci turulokat.

Hát, kell ez nekünk, hogy kiderüljön: a Csipkerózsika gonosz boszorkányának (elnézést: tündérének) nemhogy volt gyerekszobája, de az olyan szép volt, hogy azt az Avatar Oscar-díjas art directora rendezte be - ezúttal rendezőként? És szíve is volt Demónának, de hisz' épp ez a baj, mert a tündérszív egy arra érdemtelen férfiúért kezd hevesebben verni. Hogy ezek sosem tanulnak! Állandóan ez van, ha tündér emberrel kezd! Nem is folytatnánk a dolgot, bosszú, átok, rokka & roll, királyfi - ám ez mind csak ürügy, mert a Demóna nem szól másról, mint a casting csodájáról, és ez nem más, mint Angelina Jolie, akiért a Grimm testvérek is ölre mentek volna, ha megpillanthatják szarvként meredező frizurával és minden elmúlt és eljövendő macskanőt (téged is, kedves Michelle) megszégyenítő pózokban. Ja, hát így könnyű, Jolie-val bosziként minden mesébe oltott fantasy rögtön magasabb élvezeti osztályba lép - megértjük, ha Az óriásölő (Singer) vagy az Óz, a hatalmas (Riami) producerei azonnal óvnának. Minden, ami átlagon felüli a Demónában, az Angelina Jolie nevű special effektnek köszönhető. A boszi-Jolie páros legalább akkora telitalálat, mint Glenn Close Szörnyella De Frászként, Johnny Depp Ollókezű Edwardként vagy Shrek Shrekként.

A Fórum Hungary filmje

Figyelmébe ajánljuk