Egy felesleges film felesleges folytatása/előzménye. Talán még emlékszünk a nem túl megrázó Hófehér és a vadász c. opusra 2012-ből, mely a felnőtteket (is) megcélzó, újragondolt mesék hullámában készült (Demóna, Vadregény, Boszorkányvadászok). A „mese felnőtteknek” elnevezésű piaci rést először talán A Gyűrűk Ura szúrta ki, a 2010-es évekre pedig valósággal tombolni kezdett a felnőttmeseláz, mind a fantasy (Trónok harca), mind a sci-fi felől (szuperhősfilmek, amennyiben nevezhetők ezek sci-finek vagy esetleg külön zsánert alkotnak).
Akárhogy is, A Vadász és a Jégkirálynőnek legfeljebb e speciális filmcsoporton belül elhelyezve, pusztán teoretikus szempontból van értelme (ha egyáltalán), mert önálló filmként szinte semmilyen értéket nem képvisel. Sablonos történetet mond fel, azt is rosszul. A fiút és a lányt (Chris Hemsworth és Jessica Chastain) gyermekként elrabolja a gonosz Freya királynő, és harcosokat képez belőlük. Gyanúsan hamar egymásé lesznek (így aztán el is szakítják őket), majd a klasszikus kettős motiváció jegyében a királynővel való harc közepette egy rosszul megírt fanfiction stílusában találnak ismét egymásra. A figurák (jók és rosszak egyaránt) kezdeti motivációiknak gyakran ellentmondó és a narratíva szempontjából észszerűtlen döntéseket hoznak (egyedül a szemeit gonoszan meresztő Charlize Theron marad hű értelmetlen, öncélú aljasságához). A poénok alpáriak vagy kínosak, egyedül talán a látványból sikerült kihozni valamit. És a legijesztőbb, hogy a lezárásból újabb film(ek) ígérete sejlik föl.
Forgalmazza a UIP–Duna Film
