Animációs film

A dzsungel könyve

  • - kg -
  • 2016. május 28.

Film

Hová züllött ez a világ, hogy már egy jót fanyalogni sem lehet A dzsungel könyve újbóli feldisneysítésén! Meg lehet próbálni, persze, mert ott azért még nem tartunk, hogy ne lehetne szétokoskodni a kicsi Maugli effektekkel körített kalandjait.

false

Ott van például ez a Kipling nevű pasas, valami íróféle, egyesek szerint Maugli az ő találmánya és nem Walté, mások meg azzal jönnek, hogy Kipling történetei felől nézve, hát bizony, hagy némi kívánnivalót maga után, amit a Disney művelt dzsungel és könyv címszó alatt (először ’67-ben, ceruzával estek neki a történeteknek). Szóval, előbányászhatók érvek, melyek mentén a vadiúj próbálkozás is elvérezhet, joggal állítható például, hogy az állatok nem adnak ki emberi hangot, a medvék nem dalolnak, és még senki sem látott olyan kígyót, amely Scarlett Johansson hangján sziszegett volna, és igen, ezek jogos felvetések, fel is lehet húzni erre valami kis elmarasztalásfélét, ám ez sajnálatos módon kevés az igazi, mélyen átérzett fanyalgáshoz. Főleg azért kevés, mert A dzsungel könyve új változata majdhogynem tökéletes meskete; a szív és a digitális effektek egyensúlya, az énekszámok és a prózai aranyköpések kellemes aránya, valamint az állat-állat és ember-állat akciók pazar együttese révén valami egészen élvezhető produktum született a nagyvállalati tutiramenés egyébként undok és cinikus kategóriájában. Pedig minden adott volt egy kiadós fanyalgáshoz, de jött ez a Jon Favreau nevű pasas (valami rendező, aki olykor színészkedik is), és e kis örömtől is megfosztattunk!

A Fórum Hungary filmje

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.