„Amíg élek, nem eresztem” - Guillermo del Toro filmrendező

Még mindig nem forgatta le Az őrület hegyei filmváltozatát, de egyre közelebb jár hozzá: új filmjében nagy érzelmek és egy kísértetház lakói csapnak össze véres eredménnyel. A Bíborhegy mexikói rendezőjével Manhattanben beszélgettünk.

Magyar Narancs: Már A Faun labirintusa után meg akarta csinálni a Bíborhegyet, mi tartott ilyen sokáig?

Guillermo del Toro: 50 millió dollárt kértem egy korhatáros, gótikus melodrámára – hát, ez. Hiányoztak az olyan régi, amerikai melodrámák, mint A Manderley-ház asszonya, a Jane Eyre, az Üvöltő szelek vagy A Sárkányvár asszonya. Loptam is mindenhonnan, amennyit csak nem szégyelltem: egy mondatot Vincent Price-tól, egy másikat a Jane Eyre-ből, a piros labdát Az elcserélt gyermekből, a kádat Kubricktól, a Ragyogásból. És a filmek előtt ott voltak a könyvek, ne feledjük. Már a 18. században elindult a gótikus romantikázás, de a 19.-re ért igazán a csúcsra. A műfaj nagyasszonya Ann Radcliffe volt, de Dickens ugyanúgy bűnös volt a műfaj népszerűsítésében, mint a Brontë nővérek. Ezek a nevek azonban manapság nem a legjobb ajánlólevelek egy 50 milliós filmhez. Ha ma azt mondom, gótikus románc, az emberek többségének egy reptéri paperback ugrik be, a borítón Fabióval, a kigyúrt, félmeztelen férfimodellel, aki egy csodás nőt cipel erőtől duzzadó karjai­ban egy szikla árnyékában. Vagy ott a másik véglet, a Twilight-őrület, mert a maga bizarr, posztmodern módján az Alkonyat vámpírjai is egy gótikus románc szereplői. De minden jó, ha jó a vége: végül ugyan a gázsim bánta – alaposan le kellett szállítanom a saját áramat –, de csak megcsinálhattam, amit akartam.

MN: A Bíborhegy lett a fájdalomdíja, amiért nem készíthette el Az őrület hegyei című Love­craft-klasszikus régóta tervezett filmváltozatát?

GDT: Valami olyasmi. Két drága, nehezen finanszírozható filmből végül is egyet összehoztam. Egyébként azt gondolom, hogy Az őrület hegyeit könnyebb lenne eladni, mert az vegytiszta horror. A Bíborhegyben viszont van minden: horror is, meg romantika is, szerelem is, meg halál is. Persze megértem, hogy vonakodtak kiköhögni azt az 50 milliót. De azt hiszem, minden elköltött dollár ott van, látszik a vásznon. Egy kézműves filmet akartam készíteni igazi kísértetházzal, gigantikus, részletekben gazdag díszletekkel. A szellemeket, hogy jól fessenek, színészekkel játszattam el. A legtöbb rendező irodája valahol a produk­ciós iroda környékén van, én viszont a látványtervezőknél barikádoztam el magam.

MN: Nyilván ismer csodás látványt nyújtó bűn rossz filmeket.

GDT: Amikor a Szárnyas fejvadászt bemutatták, eldobtam az agyamat, mert ilyen látványt még nem pipáltam, de a kritikusok megették a filmet reggelire, elmondták mindennek. Később aztán változott a helyzet. Vagy ott vannak Mario Bava filmjei. De szerintem ezek is remekművek, noha van, aki másként vélekedik róluk. De hogy egy nagyon szép és valóban nagyon rossz filmet is mondjak, ott van példának az első amerikai filmem, a Mimic – A júdásfaj. Imádom, ahogy kinéz, de maga a film el lett rontva. Mosom kezeimet – reklamáljanak a producereknél (a Weinstein fivérek nem hagyták Del Torót szabadon dolgozni – a szerk.). A Mimic elkészítése maga volt a tankönyvszerű hollywoodi borzalom. Hogy megvédjem magam a rám váró hasonló élményektől, elhatároztam, hogy kettészelem magam: a képregényes fantáziájú, popos Del Toro amerikai filmeket fog készíteni, a bizarr fantáziájú, felnőtteknek szóló Del Toro meg marad spanyol nyelvterületen. A Bíborhegy ebben az értelemben az első igazi, felnőtteknek szóló amerikai filmem.

Mimic

 

MN: És mi lesz szegény Lovecrafttal?

GDT: Lovecraft a rögeszmém, amíg élek, nem eresztem. Az őrület hegyeiből filmnek kell lennie. Mindenesetre két fontos lovecrafti elemet, a ködöt és a hóesést átmentettem a Bíborhegybe, biztos, ami biztos. Ahogy Lovecraft látta az embert, amilyen kicsinek látott minket és amilyen kozmikus szintre emelte a horrort – beleborzongok, ha csak beszélek róla. Nála az ember egy vicc csupán, egy szánalmas lábjegyzet az univerzum nagy egészében. Azért vagyunk, hogy jól elszórakozzanak rajtunk a nálunk jóval nagyobb erők. Mindenevő vagyok, ami Lovecraft: gyűjtöm a könyvei első kiadásait, sajnos kézira­taim nincsenek.

Az őrület hegyei - látványterv

 

MN: Egészen mostanáig arról volt szó, hogy hamarosan ismét elszabadulnak az óriásrobotok, és jön a Tűzgyűrű 2. Most meg arról hallani, hogy elhalt a folytatás…

GDT: Már benne jártunk az előkészületekben, de épp most bezártuk a produkciós irodákat. Kicsit rosszul állunk, de messze nem olyan rosszul, mint a Hellboy 3-mal, annak jóval kisebb esélyt adok, mint a Pacific Rim 2-nek. Át kell írnom a forgatókönyvet, csökkentenem kell a költségvetést, csak ezután jöhetnek az óriásrobotok. Egy biztos: most úgy tűnik, nem a robotos lesz a következő filmem.

Tom Hiddlestone-nal készített interjúnk itt olvasható.