„Amíg élek, nem eresztem” - Guillermo del Toro filmrendező

Film

Még mindig nem forgatta le Az őrület hegyei filmváltozatát, de egyre közelebb jár hozzá: új filmjében nagy érzelmek és egy kísértetház lakói csapnak össze véres eredménnyel. A Bíborhegy mexikói rendezőjével Manhattanben beszélgettünk.

Magyar Narancs: Már A Faun labirintusa után meg akarta csinálni a Bíborhegyet, mi tartott ilyen sokáig?

Guillermo del Toro: 50 millió dollárt kértem egy korhatáros, gótikus melodrámára – hát, ez. Hiányoztak az olyan régi, amerikai melodrámák, mint A Manderley-ház asszonya, a Jane Eyre, az Üvöltő szelek vagy A Sárkányvár asszonya. Loptam is mindenhonnan, amennyit csak nem szégyelltem: egy mondatot Vincent Price-tól, egy másikat a Jane Eyre-ből, a piros labdát Az elcserélt gyermekből, a kádat Kubricktól, a Ragyogásból. És a filmek előtt ott voltak a könyvek, ne feledjük. Már a 18. században elindult a gótikus romantikázás, de a 19.-re ért igazán a csúcsra. A műfaj nagyasszonya Ann Radcliffe volt, de Dickens ugyanúgy bűnös volt a műfaj népszerűsítésében, mint a Brontë nővérek. Ezek a nevek azonban manapság nem a legjobb ajánlólevelek egy 50 milliós filmhez. Ha ma azt mondom, gótikus románc, az emberek többségének egy reptéri paperback ugrik be, a borítón Fabióval, a kigyúrt, félmeztelen férfimodellel, aki egy csodás nőt cipel erőtől duzzadó karjai­ban egy szikla árnyékában. Vagy ott a másik véglet, a Twilight-őrület, mert a maga bizarr, posztmodern módján az Alkonyat vámpírjai is egy gótikus románc szereplői. De minden jó, ha jó a vége: végül ugyan a gázsim bánta – alaposan le kellett szállítanom a saját áramat –, de csak megcsinálhattam, amit akartam.

false

MN: A Bíborhegy lett a fájdalomdíja, amiért nem készíthette el Az őrület hegyei című Love­craft-klasszikus régóta tervezett filmváltozatát?

GDT: Valami olyasmi. Két drága, nehezen finanszírozható filmből végül is egyet összehoztam. Egyébként azt gondolom, hogy Az őrület hegyeit könnyebb lenne eladni, mert az vegytiszta horror. A Bíborhegyben viszont van minden: horror is, meg romantika is, szerelem is, meg halál is. Persze megértem, hogy vonakodtak kiköhögni azt az 50 milliót. De azt hiszem, minden elköltött dollár ott van, látszik a vásznon. Egy kézműves filmet akartam készíteni igazi kísértetházzal, gigantikus, részletekben gazdag díszletekkel. A szellemeket, hogy jól fessenek, színészekkel játszattam el. A legtöbb rendező irodája valahol a produk­ciós iroda környékén van, én viszont a látványtervezőknél barikádoztam el magam.

false

MN: Nyilván ismer csodás látványt nyújtó bűn rossz filmeket.

GDT: Amikor a Szárnyas fejvadászt bemutatták, eldobtam az agyamat, mert ilyen látványt még nem pipáltam, de a kritikusok megették a filmet reggelire, elmondták mindennek. Később aztán változott a helyzet. Vagy ott vannak Mario Bava filmjei. De szerintem ezek is remekművek, noha van, aki másként vélekedik róluk. De hogy egy nagyon szép és valóban nagyon rossz filmet is mondjak, ott van példának az első amerikai filmem, a Mimic – A júdásfaj. Imádom, ahogy kinéz, de maga a film el lett rontva. Mosom kezeimet – reklamáljanak a producereknél (a Weinstein fivérek nem hagyták Del Torót szabadon dolgozni – a szerk.). A Mimic elkészítése maga volt a tankönyvszerű hollywoodi borzalom. Hogy megvédjem magam a rám váró hasonló élményektől, elhatároztam, hogy kettészelem magam: a képregényes fantáziájú, popos Del Toro amerikai filmeket fog készíteni, a bizarr fantáziájú, felnőtteknek szóló Del Toro meg marad spanyol nyelvterületen. A Bíborhegy ebben az értelemben az első igazi, felnőtteknek szóló amerikai filmem.

Mimic

Mimic

 

MN: És mi lesz szegény Lovecrafttal?

GDT: Lovecraft a rögeszmém, amíg élek, nem eresztem. Az őrület hegyeiből filmnek kell lennie. Mindenesetre két fontos lovecrafti elemet, a ködöt és a hóesést átmentettem a Bíborhegybe, biztos, ami biztos. Ahogy Lovecraft látta az embert, amilyen kicsinek látott minket és amilyen kozmikus szintre emelte a horrort – beleborzongok, ha csak beszélek róla. Nála az ember egy vicc csupán, egy szánalmas lábjegyzet az univerzum nagy egészében. Azért vagyunk, hogy jól elszórakozzanak rajtunk a nálunk jóval nagyobb erők. Mindenevő vagyok, ami Lovecraft: gyűjtöm a könyvei első kiadásait, sajnos kézira­taim nincsenek.

Az őrület hegyei - látványterv

Az őrület hegyei - látványterv

 

MN: Egészen mostanáig arról volt szó, hogy hamarosan ismét elszabadulnak az óriásrobotok, és jön a Tűzgyűrű 2. Most meg arról hallani, hogy elhalt a folytatás…

GDT: Már benne jártunk az előkészületekben, de épp most bezártuk a produkciós irodákat. Kicsit rosszul állunk, de messze nem olyan rosszul, mint a Hellboy 3-mal, annak jóval kisebb esélyt adok, mint a Pacific Rim 2-nek. Át kell írnom a forgatókönyvet, csökkentenem kell a költségvetést, csak ezután jöhetnek az óriásrobotok. Egy biztos: most úgy tűnik, nem a robotos lesz a következő filmem.

false

Tom Hiddlestone-nal készített interjúnk itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”