Animációs film

Játssz megint velem!

Toy Story 3

  • Iványi Zsófia
  • 2010. június 17.

Film

A folytatás mindig gyanús. Jól sikerült filmeké pláne. Jól sikerült filmek még jobban sikerült folytatásának a folytatásánál pedig csak a szederillatú plüssmacik gyanúsabbak. De róluk később. E nagyfokú bizalmatlanság oka az, hogy el nem tudjuk képzelni, mi újat lehet még mondani egy szép kereken elmesélt, annak rendje és módja szerint lezárt történet szimpatikus szereplőiről - a folytatások (ill. remake-ek) túlnyomó többségének alkotóit láthatóan ugyanez a probléma kínozza.

De a Toystory 3 esetében nincs mitől félni: bár a főszerepekben ugyanazok a már jól ismert játékok domborítanak, mint az első két epizódban (naná, majd lecserélik Woody seriffet vagy a minden felett kánonban örvendező űrmanókat!), nyomát sem észlelni annak, hogy épp az eredeti mese bőrrétegeit nyúzgálnák lefele a készítők. Pedig nagy újdonság nincs a korábbi részekhez képest, kedves kis barátaink élete továbbra is a "játszanak velem - örülök / nem játszanak velem - nem örülök" érzelmi tengely mentén csordogál. Azaz valami mégiscsak megváltozott, pontosabban bekövetkezett az, amitől a 15 éve bemutatott első rész óta parázott az egész játéksereglet: gazdájuk, Andy felnőtt.

És ha ez nem lenne elég baj, a régóta hanyagolt és ezért különféle neurotikus zavarok tüneteit halványan produkáló játékok egy szerencsétlen véletlen folytán elkeverednek otthonról, s egy brutális helyen kötnek ki. Itt gonosz, sikoltozó kis rémek tépik, szaggatják, ütik őket napestig, éjszakáikat pedig a már említett, minden pihesége, puhasága és szederillata ellenére kifejezetten megátalkodott mackó teljhatalma alatt működő rezsim celláiban töltik. Szóval az van, hogy leadták őket egy óvodában, ahol egy megkeseredett, játékgyűlölő medve a főnök. Öröm az ürömben (legalábbis nekünk), hogy a pokoli játszóházban egy nagy rakás új játék (többek között a kisebbségi komplexustól és ruhamániától űzött Ken baba, a szociopata cintányéros majom vagy a shakespeare-i hajlamokkal megáldott sün) is feltűnik, akik nagyszerű és mindig pont időben érkező poénokkal operálnak. A sok-sok verbális és vizuális humorkodás között meg ott figyel a (korábbi epizódokban is jelzett) főprobléma, a feleslegessé válás fájdalma, s a bizonytalan jövő kiváltotta szorongás, amit a komputer animálta lények átérezhetőbben adnak elő sok, hasonló tematikában mozgó hús-vér kollégájuknál.

Az pedig, hogy a legfrissebb kalandokat három dimenzióban adják, éppúgy csak egy élményfokozó részlet, mint a széria nyitódarabjának (ami az első teljesen számítógéppel megalkotott egész estés film) széles körben ünnepelt technológiai újítása volt.

 

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.