Animációs film

Játssz megint velem!

Toy Story 3

  • Iványi Zsófia
  • 2010. június 17.

Film

A folytatás mindig gyanús. Jól sikerült filmeké pláne. Jól sikerült filmek még jobban sikerült folytatásának a folytatásánál pedig csak a szederillatú plüssmacik gyanúsabbak. De róluk később. E nagyfokú bizalmatlanság oka az, hogy el nem tudjuk képzelni, mi újat lehet még mondani egy szép kereken elmesélt, annak rendje és módja szerint lezárt történet szimpatikus szereplőiről - a folytatások (ill. remake-ek) túlnyomó többségének alkotóit láthatóan ugyanez a probléma kínozza.

De a Toystory 3 esetében nincs mitől félni: bár a főszerepekben ugyanazok a már jól ismert játékok domborítanak, mint az első két epizódban (naná, majd lecserélik Woody seriffet vagy a minden felett kánonban örvendező űrmanókat!), nyomát sem észlelni annak, hogy épp az eredeti mese bőrrétegeit nyúzgálnák lefele a készítők. Pedig nagy újdonság nincs a korábbi részekhez képest, kedves kis barátaink élete továbbra is a "játszanak velem - örülök / nem játszanak velem - nem örülök" érzelmi tengely mentén csordogál. Azaz valami mégiscsak megváltozott, pontosabban bekövetkezett az, amitől a 15 éve bemutatott első rész óta parázott az egész játéksereglet: gazdájuk, Andy felnőtt.

És ha ez nem lenne elég baj, a régóta hanyagolt és ezért különféle neurotikus zavarok tüneteit halványan produkáló játékok egy szerencsétlen véletlen folytán elkeverednek otthonról, s egy brutális helyen kötnek ki. Itt gonosz, sikoltozó kis rémek tépik, szaggatják, ütik őket napestig, éjszakáikat pedig a már említett, minden pihesége, puhasága és szederillata ellenére kifejezetten megátalkodott mackó teljhatalma alatt működő rezsim celláiban töltik. Szóval az van, hogy leadták őket egy óvodában, ahol egy megkeseredett, játékgyűlölő medve a főnök. Öröm az ürömben (legalábbis nekünk), hogy a pokoli játszóházban egy nagy rakás új játék (többek között a kisebbségi komplexustól és ruhamániától űzött Ken baba, a szociopata cintányéros majom vagy a shakespeare-i hajlamokkal megáldott sün) is feltűnik, akik nagyszerű és mindig pont időben érkező poénokkal operálnak. A sok-sok verbális és vizuális humorkodás között meg ott figyel a (korábbi epizódokban is jelzett) főprobléma, a feleslegessé válás fájdalma, s a bizonytalan jövő kiváltotta szorongás, amit a komputer animálta lények átérezhetőbben adnak elő sok, hasonló tematikában mozgó hús-vér kollégájuknál.

Az pedig, hogy a legfrissebb kalandokat három dimenzióban adják, éppúgy csak egy élményfokozó részlet, mint a széria nyitódarabjának (ami az első teljesen számítógéppel megalkotott egész estés film) széles körben ünnepelt technológiai újítása volt.

 

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.