Film

Apa ég!

Film

Ha Han Solo Bergernek hívnak valakit, az két dolgot titkol el: a nevét és az apját, akitől kapta. Ha ez az apa Adam Sandler, nyilván kétszeres a csapás.

Itt pont ez a szitu, tehát az altesti humortól az eszement ökörködésig sorra is kerül minden, amit Sandler filmjeitől elvárhatunk. A szokásoshoz most társul némi családi drámázás, hogy legalább látszatra legyen tétje a történetnek. Han ugyanis a mesebeli tinédzserfiú-szexi tanárnő idill szerelemgyereke, aki hamar magára marad a liliomtiprásért börtönbe kerülő anyja és a tévéshow-k röpke kedvencévé avanzsáló, gyerekkorú apja mellett. Ilyen múltat titkolva távolról sem meglepő, hogy az esküvő idején adódnak problémák, ilyenkor ugyanis a bevált hollywoodi vígjátékséma szerint elő kell kerülniük a titkolt és őrült családtagoknak, hogy mindent a feje tetejére állítsanak. S elő is kerülnek. Amikor Donny (Adam Sandler) megtudja, hogy rég látott fiacskája egy dúsgazdag leányzót készül elvenni, beindul, hogy egy füst alatt lerendezze a családi békét és a felhalmozott adósságait. Berobban a sznob álomba, ahol szakadt stílusával és eszméletlen taplóságával... nos, távolról sem a legőrültebb figura. Inkább kispályás a nimfomán nagyi, az álmacsó katonanövendék és a többiek - magyarul a tucatfilmek szokvány karakterei - mellett. S a megjelentek - bár következetlenül, de teljesen kiszámíthatóan - őrültségre őrültséggel reagálnak, így egyedül szegény Han nézi fejét fogva a történteket. Legalábbis a vásznon, hisz' e végtelen hosszadalmas két óra alatt semmi sem ellenpontozza a komikusnak szánt idiotizmust.

Forgalmazza az InterCom


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.