Film

Apák és fiúk

Jim Mickle: Rideg világ (Cold in July)

  • - borz -
  • 2015. június 7.

Film

Kelet-Texas, 1989. Richard Dane-t azzal ébreszti neje a kisvárosi éjszakában, hogy betörőjük van.

Reszkető kézzel pisztolyt ragad, leóvakodik a nappaliba, és amikor a csuklyás behatoló az arcába világít, elsül a mutatóujja. Az ismerős rendőrök nem csapnak nagy hűhót, eggyel kevesebb körözött bűnöző, eggyel kevesebb gond. De hősünket igenis megrázza, hogy embert ölt. Elmegy a temetésre, ahol a hivatalból megjelenteken kívül ő az egyetlen gyászoló. És még valaki: az áldozat szintén börtöntöltelék, feltételesen szabadlábra bocsátott marcona apja, aki a szemet szemért régimódi elvét vallja. És Richardnak is van egy fia…

Jim Mickle filmje végig két síkon mozog. Nézhető westernnel felütött sima akcióthrillerként: ez esetben erős közepes, „egy estére jó lesz” mozidarabot kapunk. Nézhető stílusbravúrként és filmes idézetgyűjteményként, a sztoritól és a figuráktól elvonatkoztatva: így is kellemesen eltelik az a 109 perc. A kettő együtt meg eszméletlenül jó: rendesen kitalált és összerakott, okos, vicces, leleményes. Körülbelül arra az élményre hajaz, mint amikor a nagy Tarantino-láz után elvonási tünetektől szenvedőknek megérkezett a Get Shorty (Szóljatok a köpcösnek!).

Igazi nosztalgiamozi: egyrészt minden elemében ismerős, nem mutat semmit, amit ne láttunk volna már valahol, másrészt nagyon retró, a fényképezéstől, a színvilágtól a zenén át a kellékekig (kocsik és az akkori idők nagy durranása, a kocsitelefon!; a hajviselet, a videotéka, az autós mozi, ahol Az élőhalottak éjszakát nyomják; a Silver Spurs Gun and Ammo). Harmadrészt, ami talán lényegesebb, azt a korszakunkat idézi vissza, amikor még lelkesedni tudtunk filme­kért, olyan kedvenceinkből idézve, mint Az amerikai barát. Kisvárosi kisemberünk (Michael C. Hall a Dexterből és a Sírhant Művekből) ugyanis képkeretező – mint Bruno Ganz –, éli a maga szabályos, egyhangú életét, míg színre nem lép a nagy barát, egy szabálytalan apafigura, egyszerre rosszember és hallgatag cowboy, hogy véres kalandokba sodorja, hogy majd legyen mit mesélni az unokáknak. Harmadikként csatlakozik még az öreg hajdani koreai harcostársa, a disznófarmot üzemeltető exzsaru, texasi értelemben vett nagymenő. Ők hárman – és egy egész arzenál – indulnak el számlát rendezni. A két kultikus vénség (Sam Shepard és – kapaszkodjanak meg – Don Johnson) felléptetése az Expendablest idézi, a film egészének fílingje Coenék emlékezetes bemutatkozását, a Véresen egyszerűt. És akkor a westernutalásokról még nem is beszéltünk.

A Rideg világ nem paródia. A rendező biztos kézzel és arányérzékkel adagolja a komikumot és az abszurdot, nem visz túlzásba semmit (na jó, Don Johnson westernbelépőjét egy kicsit talán igen). A legjobb „jó kis film”, amit az utóbbi időben láttam.

A szinkronizált változat az indavideón érhető el.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.