Interjú

„Át kell mennie”

Szűcs Dóra rendező

Film

A legújabb magyar romantikus film hősei egy 70-es évekbeli szerelem emlékeit keresik a mai Budapesten. Mi maradt meg a vietnami diáklány és egy magyar fiú tiltott románcából? Az almafa virága rendezőjével, Szűcs Dórával a magyar–vietnami koprodukció nehézségeiről és a keleti hatásokról beszélgettünk.

Magyar Narancs: A film eredeti címe Budapest, ahol a szerelem kezdődik volt. Miért váltottak?

Szűcs Dóra: A Budapest, ahol a szerelem kezdődik munkacímet szerették a producerek és a vietnami partnerek is – csak én nem. Nekem túl direkt volt, mintha egy Júlia-füzetből kölcsönöztük volna. Az almafa virága hosszabb gondolkodás után született meg, de sokkal jobban illik a filmhez. Három generáció elevenedik meg benne, ez pedig utal a családfára is, a nagyszülők által elültetett mag az unokákon keresztül virágzik ki. Másrészt a filmben egy almamag nyaklánc is fontos szerepet játszik. Mindemellett akadt egy praktikus érv is a munkacím megváltoztatása mellett: ma már szinte mindent rövidítünk, élőbeszédben, e-mailekben, hozzászólásokban is. A Budapest, ahol a szerelem kezdődik szókezdő betűi viszont összeolvasva nem hangzanak túl jól.

MN: Első filmje, a Patthelyzet állami támogatás nélkül készült, Az almafa virágának a teljes költségvetése viszont meghaladta az 500 milliót.

SZD: A Patthelyzet eleve független filmként készült, nem is pályáztunk vele, így inkább az lett volna fura, ha támogatják. Minimális költségvetéssel dolgoztunk, kevés szereplővel és helyszínnel, egyfajta kamaradrámaként. Nagyon tanulságos volt, rengeteg dolgot tanultam belőle, amit az új filmem készítése során kamatoztatni tudtam. Az, hogy Az almafa virága több pénzből készült egyrészt könnyebbség volt, több mindent megengedhettünk magunknak, lehetett picit nagyobbat álmodni. Másrészt a felelősség is nagyobb volt – persze, filmet készíteni mindig nagy felelősség, költségvetéstől függetlenül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.