Interjú

„Át kell mennie”

Szűcs Dóra rendező

Film

A legújabb magyar romantikus film hősei egy 70-es évekbeli szerelem emlékeit keresik a mai Budapesten. Mi maradt meg a vietnami diáklány és egy magyar fiú tiltott románcából? Az almafa virága rendezőjével, Szűcs Dórával a magyar–vietnami koprodukció nehézségeiről és a keleti hatásokról beszélgettünk.

Magyar Narancs: A film eredeti címe Budapest, ahol a szerelem kezdődik volt. Miért váltottak?

Szűcs Dóra: A Budapest, ahol a szerelem kezdődik munkacímet szerették a producerek és a vietnami partnerek is – csak én nem. Nekem túl direkt volt, mintha egy Júlia-füzetből kölcsönöztük volna. Az almafa virága hosszabb gondolkodás után született meg, de sokkal jobban illik a filmhez. Három generáció elevenedik meg benne, ez pedig utal a családfára is, a nagyszülők által elültetett mag az unokákon keresztül virágzik ki. Másrészt a filmben egy almamag nyaklánc is fontos szerepet játszik. Mindemellett akadt egy praktikus érv is a munkacím megváltoztatása mellett: ma már szinte mindent rövidítünk, élőbeszédben, e-mailekben, hozzászólásokban is. A Budapest, ahol a szerelem kezdődik szókezdő betűi viszont összeolvasva nem hangzanak túl jól.

MN: Első filmje, a Patthelyzet állami támogatás nélkül készült, Az almafa virágának a teljes költségvetése viszont meghaladta az 500 milliót.

SZD: A Patthelyzet eleve független filmként készült, nem is pályáztunk vele, így inkább az lett volna fura, ha támogatják. Minimális költségvetéssel dolgoztunk, kevés szereplővel és helyszínnel, egyfajta kamaradrámaként. Nagyon tanulságos volt, rengeteg dolgot tanultam belőle, amit az új filmem készítése során kamatoztatni tudtam. Az, hogy Az almafa virága több pénzből készült egyrészt könnyebbség volt, több mindent megengedhettünk magunknak, lehetett picit nagyobbat álmodni. Másrészt a felelősség is nagyobb volt – persze, filmet készíteni mindig nagy felelősség, költségvetéstől függetlenül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."