Interjú

„Át kell mennie”

Szűcs Dóra rendező

Film

A legújabb magyar romantikus film hősei egy 70-es évekbeli szerelem emlékeit keresik a mai Budapesten. Mi maradt meg a vietnami diáklány és egy magyar fiú tiltott románcából? Az almafa virága rendezőjével, Szűcs Dórával a magyar–vietnami koprodukció nehézségeiről és a keleti hatásokról beszélgettünk.

Magyar Narancs: A film eredeti címe Budapest, ahol a szerelem kezdődik volt. Miért váltottak?

Szűcs Dóra: A Budapest, ahol a szerelem kezdődik munkacímet szerették a producerek és a vietnami partnerek is – csak én nem. Nekem túl direkt volt, mintha egy Júlia-füzetből kölcsönöztük volna. Az almafa virága hosszabb gondolkodás után született meg, de sokkal jobban illik a filmhez. Három generáció elevenedik meg benne, ez pedig utal a családfára is, a nagyszülők által elültetett mag az unokákon keresztül virágzik ki. Másrészt a filmben egy almamag nyaklánc is fontos szerepet játszik. Mindemellett akadt egy praktikus érv is a munkacím megváltoztatása mellett: ma már szinte mindent rövidítünk, élőbeszédben, e-mailekben, hozzászólásokban is. A Budapest, ahol a szerelem kezdődik szókezdő betűi viszont összeolvasva nem hangzanak túl jól.

MN: Első filmje, a Patthelyzet állami támogatás nélkül készült, Az almafa virágának a teljes költségvetése viszont meghaladta az 500 milliót.

SZD: A Patthelyzet eleve független filmként készült, nem is pályáztunk vele, így inkább az lett volna fura, ha támogatják. Minimális költségvetéssel dolgoztunk, kevés szereplővel és helyszínnel, egyfajta kamaradrámaként. Nagyon tanulságos volt, rengeteg dolgot tanultam belőle, amit az új filmem készítése során kamatoztatni tudtam. Az, hogy Az almafa virága több pénzből készült egyrészt könnyebbség volt, több mindent megengedhettünk magunknak, lehetett picit nagyobbat álmodni. Másrészt a felelősség is nagyobb volt – persze, filmet készíteni mindig nagy felelősség, költségvetéstől függetlenül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.