tévésmaci

Az ürgék körtéje

  • tévésmaci
  • 2021. június 23.

Film

Sztupa és Troché kalandjai

Amikor Sztupa és Troché az igaz történetek természetéről cseréltek eszmét, mindkettőjükben szinte egyszerre merült fel Taj Paraszt és Sudri Bunkó emléke. Taj Paraszt rendes tag volt, afféle ezermester, aki egyszer feltalált valamit, amit megvett egy világcég, műszerbeindító bizgentyűt vagy bármit, egyszer spiccesen mesélt róla, de sem Sztupa, sem Troché nem tudta megjegyezni, hogy mifene az, pedig akkor érteni vélték, világosan állt előttük az egész spektákulum, sajna csak rövid ideig, mint amikor egy villámlás fényében tisztán látsz mindent, aztán újra sötétbe borul az egész hóbelevanc. Szóval ezzel a találmányával Taj Paraszt keresett egy zsák pénzt, annyit, hogy kettőnek is elég lett volna, ezért aztán a későbbiekben a köz szolgálatának szentelte magát, Sztupának és Trochénak is megbuherált valamit, és persze nem fogadott el semmit érte, de aztán az a valami örökké működött. A fizetség a figyelem volt, Taj Paraszt szeretett mesélni, Sztupa és Troché pedig hálás közönség volt. Sudri Bunkóról is tőle hallottak először, mint kedves kollégát említette, akit feltétlenül érdemes megismerni. Sudri Bunkó ugyancsak önálló egzisztencia volt, mint két komp tulajdonosa. A kompjait pedig abból vette, hogy kifundált valamit, amitől a kézi húzású komp gyorsabban haladt, vagyis inkább könnyebb lett húzni. Nem csoda, hogy Taj Paraszt rögtön meglátta benne a rokon lelket. De Sudri Bunkónak volt még egy tudománya. Olyan volt, mint egy mesehős. Nem is akármilyen mesehős, hanem többféle. Belülről. Amikor Sztupa és Troché felszálltak az átkelőhajójára, rögtön a kapitányi hidat lesték, hogy Sudri Bunkó ma melyik lesz. S ő ott állt a maga teljes sudribunkóságában, előreszegezett tekintettel, de Sztupa és Troché rögtön látták, hogy ma az Üvegmanó igazítja át rakományát a túlsó partra. Soha nem volt nézeteltérés, hogy mondjuk, Sztupa az Üvegmanónak nézi Sudri Bunkót, Troché meg mondjuk, a füstös képű Munk Péternek, soha. Egyszer Ómafán is tesztelték a dolgot, Sztupa rámutatott a kormányt tekerő Sudri Bunkóra, hogy na, Ómafácska, ki a mi révészünk? Ómafa egy pillanatra elhűlt, majd kinyögte, a Kövér Ezekiel, hitemre. S úgy is volt, kétségtelenül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.