Interjú + Kritika

„Még nem bűn”  

Vadim Perelman rendező

Film

Egy belga férfi perzsának mondja magát, hogy túlélje a náci tranzittábort, ám ezek után egy olyan nyelvre – a fárszira – kell oktatnia egy magas rangú nácit, amelyet nem beszél. A Perzsa nyelvleckéknek a 2020-as Berlinalén volt a premierje – a rendezővel a helyszínen beszélgettünk.

Magyar Narancs: A holokausztot ábrázoló játékfilmek esetében örök dilemma, hogy lehet-e, szabad-e fikcióba fordítani a történteket.

Vadim Perelman: De ki hozza ezeket a szabályokat? Ami engem illet, zsidó vagyok, és tanulmányoztam a holokausztot. Lars (Eidinger, a tábor főnáciját játszó német színész – a szerk.) a sajtótájékoztatón a felmenőiről beszélt – az én felmenőim az ellenkező oldalon álltak. Úgy vagyok ezzel, hogy ha az üzenet helyénvaló, beszéljünk bármiről nyugodt szívvel, ahogy csak tetszik. Az ízléstelenség persze nem megengedhető, egy musicalt ebben a témában azért én sem tudnék elképzelni.

MN: Claude Lanzmann, a Shoah című monumentális dokumentumfilm készítője odáig ment a szigorban, hogy nemhogy a fikciót, de a korabeli képeket is elvetette.

VP: Láttam a Shoah-t, és szinte minden más témába vágó filmet. A fikciós feldolgozások azonban jóval több fiatalhoz elérnek. A Shoah csodálatos mű, de talán tizedannyian látták, mint egy játékfilmet. Én azt mondom, hogy mindenki úgy érje el a fiatalokat, ahogy tudja, ami nem jelenti azt, hogy el lehet könnyelműsködni a dolgot, de ha engem kérdez, egy kis humor még nem bűn. Persze egyetlen film sem képes megváltoztatni a világot, erre még Az akarat diadala, Leni Riefenstahl opusa sem volt képes. Pedig ennél monumentálisabb propagandadarab, vagy ha úgy tetszik, reklámfilm, nem létezik.

MN: Az ún. holokausztfilmek közül melyek állnak közel önhöz?

VP: A Saul fia. Nagyszerű film. A klausztrofóbiája! Úgy éreztem, ott vagyok, abban a világban. Nagyon hatásos, nagyon ijesztő. Ez az ábrázolás a lehető legmesszebbre esik Hollywoodtól. És nagyon messze esik az én filmemtől is. A Perzsa nyelvleckék inkább közönségfilm.

MN: A Schindler listája?

VP: Az talán túlságosan is közönségbarát. Én valahol a kettő között vagyok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.