tévésmaci

Békavonulás

  • tévésmaci
  • 2021. július 28.

Film

Amikor Sztupa és Troché a történeteket keresték, nem azon rágták magukat, hogy vannak-e vagy nincsenek történetek, hanem azon, hogy hogyan kapcsolódik az ember, hogyan kapcsolódnak ők maguk a történetekhez, akár legyenek azok, akár nem.

De nem nagyon haladt a vizsgálatuk: valahogy sose kapcsolódtak. Troché például egy vasárnap reggelen a titkos bérleményében ébredvén arra jutott, hogy ő most bemegy híres székházukba, de Sztupának egyáltalán nem mondja el, hogy mi történt tegnap, még akkor sem, ha tudván tudható, hogy ez a magatartás nem visz közelebb a vizsgálat eredményes lezárásához. Azzal vigasztalta magát, hogy befelé menet úgyis történik valami, amit aztán elemezhetnek kedvükre. Direkt gyalog megyek, s majd szembejönnek a történetek, s vagy kapcsolódok, vagy nem, de lesz pár történetem vagy olyan esetem, amelyet történetté lehet fejleszteni egy kis fantáziával, bár hát Sztupának… hogy is mondjam, ő a ráció embere. Felhúzta hát a legtisztább ingét, igen, a szennyesből, kibontott egy sört, noha az ilyesmi nem volt szokása neki, csak hát az a fránya tegnapi éjszaka, úgyhogy kénytelen volt kibontani egy másikat is, aztán végre elindult. A titkos zug és a székház egy közeli világváros ugyanazon szegletében húzódott meg, pontosabban csak a zug húzódott, a székház, ha nem is ékeskedett, de állt. Állt szilárdan. Szóval nem volt egy nagy mutatvány gyalog menni, villamossal hosszabb lett volna, pláne átszállással. Azért mondom ezt, mert akkor lehet, hogy történt volna valami, ha Troché felszáll a villamosra, mert így őgyelegvén ő ugyan semmibe bele nem botlott. Már történetbe, vagyis akadtak esetei, de olyannyira nem kapcsolódott hozzájuk, hogy azon a fantázia sem segített. A lépcsőházban ételszag volt, most találjam ebből ki, hogy Vargáné káposztát főz? Itt nincsek is Vargák, de még Marjátok se nagyon. Hogy is kapcsolódok én? Becsengetek, hogy mi jó készül? Mert messzire bűzlik ám a ház! Csengessen az ördög, na hallod, egy történetért? Az utcán nevettek a gyerekek, ugattak a kutyák, de Trochét az ilyesmi sem hozta lázba, abban ugyan látott egy kis spirituszt, hogy odamegy valamelyikhez, s megkérdi: te meg mit röhögsz, kisapám? Vagy: mit ugatol, he, szőrös barátom? De úgyse értenék.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.