Film

Berosált a rezesbanda

Film

Egy szökevény gyerekcsapat dúlja fel a kisváros, Kukucs békés mindennapjait. A csendes vidék a „kísérleti osztályként” emlegetett tanulók eltűnésétől szinte a feje tetejére áll – bár amúgy sem áll távol tőlük az ilyesmi.

Hisz’ amikor például állatkert alapításába fog a helyi erő, boldog-boldogtalan beszolgáltatja az állatokra hasonlító és nem annyira hasonlító objektumait, míg Fesztbaum Béla és Hollósi Frigyes egyenesen expedíciót indít, a környék Rudinak becézett vaddisznóját befogandó. A posztkommunista hagyományokat mélyen őrző alvóváros a rezesbandaként működő kölykök szökésétől tér csak némiképp magához. A különlegesnek vélt ta­nítási és nevelési elvek szerint vitt osztály diákjai pedig csak megunták tanáruk, Riminyák poroszos szigorát. E savanyújóska ugyanis elkobozza a haszontalannak ítélt tárgyakat, így a gyerekeknél ezután nem lehet kártya, baba, tükör vagy rúzs, csúzli, de még száraz kutyaszar sem, sőt a hangszereik sem.
A kutyaszar csak hagyján, de ez már tűrhetetlen, ezt már semmiképp nem nyelik le a gyerekek (szót se többet a kutyáról!). Visszaszerzik fúvószenekaruk rezes kellékeit, elkötik az iskolabuszt, és az erdőben lévő egykori szovjet laktanyában rendezkednek be – természetesen Igor, az utolsó vöröskatona társaságában. A kölykök feltételeket szabnak, távirányítják a médiát és a várost, s amikor teljesül az akaratuk, hazamennek, ki-ki a problémás vagy kevésbé problémás családi közegébe. Csukás István sztorija Mátyássy Áron rendezésében kétségtelen ritkaságnak számít, s nem is olyan rossz film. Sajnos nem is jó.

Forgalmazza a Budapest Film

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.