Interjú

„Beszédes emberek vagyunk”

John Lithgow színész

  • Vida Virág
  • 2022. július 20.

Film

Egyike volt azoknak hollywoodi filmsztároknak, akik 2020-ban kiálltak a budapesti Színmű szabadsága mellett.

A majmok bolygója, az LA story – Az őrült város, Űrbalekok, Függő játszma, Így jártam anyátokkal, A korona vagy épp a Narancsvidék című filmek Harvardon végzett, 76 éves sztárja, A korona emlékezetes Churchillje számtalan műfajban tűnt fel színes pályája során, de mégis sikerült elkerülnie, hogy Hollywood skatulyába zárja. Interjúnkban most minderről, illetve legutóbbi főszerepéről, a The Old Man című sorozat Harper nyomozójáról és persze az SZFE melletti kiállásáról is vall.

Magyar Narancs: Harper nyomozó Dan Chase – Jeff Bridges játszotta – nyomába ered, és gyakorlatilag az ő vetélkedésükre épül a sorozat cselekményszála. Közösen építették fel a hősök dinamikáját, vagy a forgatások során, spontán alakult ki közöttük a kémia?

John Lithgow: Együtt dolgoztunk. Nyolc teljes napig gyúrtuk Jeff-fel a két figurát, és azt a jelenetet is elpróbáltuk, amelyben Harper és Chase még fiatal emberek. Ezt a jelenetet értelemszerűen más, fiatal színészek alakítják a sorozatban, de mi szerettük volna megélni a két szereplő emlékeit is. Fontosnak tartottuk, hogy a kezdetektől építsük fel a figurákat, akiknek közös múltjuk (is) van. Szerettük volna ezt az élményt az ő bőrükben magunkévá tenni. Jeff és én is beszédes emberek vagyunk, ezért rengeteg megbeszélésünk volt… Jona­than Steinberg és Dan Shotz producer később bekapcsolódott ezekbe a megbeszélésekbe. A munka során pedig sikerült részletekbe menően megismernünk egymás színészi, jellemábrázolási metódusát Jeff-fel, ahogyan ezt a két elbűvölő, hihetetlen figurát életre hívtuk. Egyébként azt kell mondanom, hogy a munka nagy részét az erős forgatókönyv már előre elvégezte helyettünk.

MN: Nagyon sok FBI-ügynököt láttunk az amerikai bűnügyi sorozatokban. Mi teszi Harold Harpert mássá ezen a hosszú listán?

JL: Általában azoktól az emberektől, akik az FBI-nak dolgoznak, a szervezet megköveteli, hogy pókerarccal, az érzéseiket maximálisan palástolva végezzék a pozíciójukkal együtt járó feladatukat. Egy titkos ügynök nem mutathat érzelmeket. Harper számára viszont az aktuális élethelyzetében ez különösen nagy kihívást jelent, mert a múltja kísérti, miközben a jelenben is súlyos válságon megy keresztül. A nézők számára ez már a sorozat elején szembetűnő lesz, így fogják megismerni őt. A feszültség a publikus élete és a magánélete között húzódik. Azt hiszem, emiatt válik komplex, különleges szereppé Harper ügy­nök.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.