Interjú

„Beszédes emberek vagyunk”

John Lithgow színész

  • Vida Virág
  • 2022. július 20.

Film

Egyike volt azoknak hollywoodi filmsztároknak, akik 2020-ban kiálltak a budapesti Színmű szabadsága mellett.

A majmok bolygója, az LA story – Az őrült város, Űrbalekok, Függő játszma, Így jártam anyátokkal, A korona vagy épp a Narancsvidék című filmek Harvardon végzett, 76 éves sztárja, A korona emlékezetes Churchillje számtalan műfajban tűnt fel színes pályája során, de mégis sikerült elkerülnie, hogy Hollywood skatulyába zárja. Interjúnkban most minderről, illetve legutóbbi főszerepéről, a The Old Man című sorozat Harper nyomozójáról és persze az SZFE melletti kiállásáról is vall.

Magyar Narancs: Harper nyomozó Dan Chase – Jeff Bridges játszotta – nyomába ered, és gyakorlatilag az ő vetélkedésükre épül a sorozat cselekményszála. Közösen építették fel a hősök dinamikáját, vagy a forgatások során, spontán alakult ki közöttük a kémia?

John Lithgow: Együtt dolgoztunk. Nyolc teljes napig gyúrtuk Jeff-fel a két figurát, és azt a jelenetet is elpróbáltuk, amelyben Harper és Chase még fiatal emberek. Ezt a jelenetet értelemszerűen más, fiatal színészek alakítják a sorozatban, de mi szerettük volna megélni a két szereplő emlékeit is. Fontosnak tartottuk, hogy a kezdetektől építsük fel a figurákat, akiknek közös múltjuk (is) van. Szerettük volna ezt az élményt az ő bőrükben magunkévá tenni. Jeff és én is beszédes emberek vagyunk, ezért rengeteg megbeszélésünk volt… Jona­than Steinberg és Dan Shotz producer később bekapcsolódott ezekbe a megbeszélésekbe. A munka során pedig sikerült részletekbe menően megismernünk egymás színészi, jellemábrázolási metódusát Jeff-fel, ahogyan ezt a két elbűvölő, hihetetlen figurát életre hívtuk. Egyébként azt kell mondanom, hogy a munka nagy részét az erős forgatókönyv már előre elvégezte helyettünk.

MN: Nagyon sok FBI-ügynököt láttunk az amerikai bűnügyi sorozatokban. Mi teszi Harold Harpert mássá ezen a hosszú listán?

JL: Általában azoktól az emberektől, akik az FBI-nak dolgoznak, a szervezet megköveteli, hogy pókerarccal, az érzéseiket maximálisan palástolva végezzék a pozíciójukkal együtt járó feladatukat. Egy titkos ügynök nem mutathat érzelmeket. Harper számára viszont az aktuális élethelyzetében ez különösen nagy kihívást jelent, mert a múltja kísérti, miközben a jelenben is súlyos válságon megy keresztül. A nézők számára ez már a sorozat elején szembetűnő lesz, így fogják megismerni őt. A feszültség a publikus élete és a magánélete között húzódik. Azt hiszem, emiatt válik komplex, különleges szereppé Harper ügy­nök.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.