Film

Amikor Sztupa és Troché másodszor megverekedtek, nem volt túl komoly. Igaz, egészen komolytalan sem, noha egy elég gyerekes kalandfilm kedvéért vállalkoztak rá. Afféle filmes verekedés volt tehát, amit persze egy bizonyos színésziskola szerint kéretik nagyon is komolyan venni. A forgatás maga kicsit problematikus volt, mert a sztori valahogy úgy festett, hogy Sztupa - két lábon járó szereposztási sztereotípiaként - terroristát adott, aki eltérít egy buszt.

Hogyan lesz két, Amerika hátsó udvaraiból szalasztott 10 hónapos ebből Hagen, a Fehér Isten fenevada? Mundruczó Kornél filmjének amerikai kutyatrénerével Skype-on beszélgettünk a két sztár - Luke és Body - derűs farkcsóválása közepette.

Ha egy filmben morális dilemmát kívánunk teremteni, a legjobb téma a pedofília. Ha bátorítjuk az azonosulást a bántalmazott gyermek szüleivel vagy a tehetetlen, de elszánt nyomozóval, könnyen elérhetjük, hogy a néző szinte szomjazza a bosszút, de hamar az önbíráskodás dicsőítésének és a slasheresztétika túlhasználatának hibájába eshetünk.

Kokainmámorban pörögnek az apró alkalmi bűnöktől terhes hősök, s talán megmenekül a milliós szerencsejáték-tartozást felhalmozó gengsztercsemete is. Esetleg az elvonó szökevényei is új életet kezdhetnek.

A papa a filmtörténet leghíresebb vérszívója volt, a fiú hollywoodi mogulokkal harcolt, hogy megörökölhesse apja arcmását. A Lugosi v. Universal Pictures a show-business híres pere volt, mely egy hollywoodi celebritytörvény, a California Celebrities Rights Act elfogadásához vezetett.

Az Oscar-díjas Luc Jacquet a pingvinek után most az esőerdőket, pontosabban a fákat igyekszik a moziba vinni, nemcsak papírpohár formájában. A természetfilm viszont már csak ilyen "elmeséljük, mit látunk a képen" műfaj, és ez attól sem lesz hiperszenzációs narrációs technika, ha a képek esetünkben lélegzetelállítóak. Elég egyértelműen adódik az is, hogy keretnek a mesélés klasszikus típusát adjuk, csak a kandalló, fotel, nagypapi párosítás helyett itt fákon ücsörgő biológus (?), Francis Allé mesél.

A Vetíteni nem elég első részéből úgy tűnik, Kodolányi a BBS történetének izgalmas pillanatát kiragadva hagyományos filmtörténeti doksit készített. "Beszélő fejes" megszólalásokkal mesélnek az egykori szereplők arról, miként imbolyogtak a három T "tűrt" kategóriájának alsó és felső határa között.

Ez is valami ultraliberális izé lehet, akárcsak a szólásszabadság, hogy mostanában a mesék főgonoszait is meg kell érteni; pfuj, minő luciferi megdicsőülés ez, arcpirító deviancia, jöjjenek a buszok vidékről, tüntessünk a Demóna ellen, vagy ha nem megy, B tervként ráküldhetnénk a harci turulokat.

A film alapját képező sikerkönyv magának a 20. századnak kíván ún. görbe tükröt állítani. Kissé lökött, különösebben csak a robbantások iránt érdeklődő, ám hosszú életű hőse hagyván sodortatni magát az eseményekkel, bejárja a világot: egy sivár svéd faluból indulva a spanyol polgárháborún, az atombomba megszületésén, a Gulagon és a párizsi '68-on, majd a hidegháború lezárásán át érkezik meg egy másik sivár svéd faluba - egy bőröndnyi pénzzel, bűnbanda elől menekülvén.

A modern tündérmese fogalmának egyfajta értelmezését manapság a 20. század nagy hercegnői életpályáinak megéneklése nyújtja. Egy átlagember élete valahogy összefonódik egy királyi dinasztia sorsával, ami nagyon drámai, de kevéssé átélhető bonyodalmakat szül.

A világ legnagyobb Vivian Maier-kollekció tulajdonosát és a Vivian Maier nyomában című film készítőjét Chicagóban értük el telefonon.

Az összeesküvés-elméletek specialistájaként tartják számon, de a The Untold History of the United States című dokumentumfilm-sorozatában meglepő alapossággal elemzi az Egyesült Államok birodalmi viselkedésének mintázatát. A háromszoros Oscar-díjas rendező a San Sebastian-i Filmfesztiválon fejtette ki történelmi nézeteit.