Ó, végre egy szívünk húrjait pengető komédia a családról, szerelemről, a felnőtté válás nehézkes folyamatáról, és arról, hogy a múltat el kell engedni, hogy helyet szorítsunk szívünkben az újrakezdéshez.
Csak vicceltem. A film rettenetes.
Az Adam Sandler életművét kultiváló nézőknek minden bizonnyal kielégülést fog nyújtani ez a mű is, hiszen tartalmaz minden olyan elemet, amit az eddigiekben megszokhattak/elvárnak: gyerekek megalázását, pisilős, nemi szerves és poroltóval arcon spriccelős poénokat, valamint több termékmegjelenítést, mint egy kereskedelmi tévécsatorna reklámblokkja. A film után kedvem lett volna beülni a C...rembe és felhívni a haverokat a N...ámon és F...kon, hogy a H...sbe hajtok éppen, mert C...a-C...át kívánok inni az Afrikai Turisztikai Hivatal támogatásával egy szál A...s melegítőben. Mindez gondosan behelyezve egy mélyen álszent csomagolásba, ami el akarja hitetni velünk, hogy ennek a filmnek szíve is van. Hát nincs.
A történet lényege, hogy két egyedülálló szülő, Lauren és Jim egy korábban hányásba torkolló vakrandi miatt nem különösebben jönnek ki egymással, a sors azonban úgy hozza, hogy mégis együtt kell tölteniük egy afrikai nyaralást - családostul. Ahogy a tréfásnál tréfásabb (értsd: nem tréfás) események közös élményekké formálódnak a két família életében, a szülők és gyermekeik végül rájönnek, hogy nem is lehetne jobb az élet máshogy, mint együtt. Jaj, csak nem lelőttem a poént? Nos, akinek ez a fordulat nem egyértelmű az elején, annak ez a film rengeteg meglepetést tartogat még.
Forgalmazza az InterCom
